Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-07
A kiszervezés Magyarországon hosszú időre politikai kérdéssé vált. A ’90-es és 2000-es években szakmai tevékenységek – dialízis, radiológia, labor, betegszállítás – kerültek külső szolgáltatókhoz, később funkcionális területek következtek, a takarítás, az őrzés-védelem, a mosatás, az élelmezés stb. Változtak az indokok is, előbb a piac felsőbbrendűségébe vetett hit, majd a konvergenciaprogram költségcsökkentési kényszere, később a központosítás és egyéb üzleti érdekek alakították a kiszervezéseket. Ideje lenne végre egyszerű szakmai kérdésként feltenni, hogy mi éri meg a kórháznak és a finanszírozónak?
A hazai beszállítók aktívabb bevonásával, a valódi verseny erősítésével évi 80-100 milliárd forintot lehetne megtakarítani az állami egészségügyi beszerzéseken, jelezte a Portfolio-nak adott interjúban Kern József, a Diagon alapítója.
A Hivatalos Értesítő hétfői számában kihirdették az egészségügyi miniszter utasítását a tárca Szervezeti és Működési Szabályzatáról, szúrta ki a Portfolio.
Az új Egészségügyi Minisztérium büntetés helyett tanulásra épülő biztonsági kultúrát, transzparens országos leltárt és a kórházi autonómia fokozatos visszaadását ígéri. A strukturális fordulat és a valódi rendszerváltás esélyeit az IME XX. Egészségpolitika és egészségügyi rendszerek konferenciáján latolgatták az előadók.
Tóth Gáborral, a Magyar Kórházszövetség elnökével – aki a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgató főorvosa is – a kórházak adósságáról, a vidéki ellátás jövőjéről, a várólistákról, a fertőzési adatokról és a kórházigazgatók mozgásteréről beszélgettünk.
Az eladósodottság mellett a korszerűtlen technológiák és az elavult szabályozások is egyre nagyobb kockázatot jelentenek a betegellátásban, írja az Economx.