Hazai és nemzetközi felmérések alapján a kórházban, az ápolási otthonokban és az otthon kezelt, illetve ápolt betegek 15-30%-a kóros tápláltsági állapotú. A kezdetben normális tápláltsági állapotú betegek is gyógyulási esélyüket veszélyeztető helyzetbe kerülhetnek, ha kórállapotuk miatt elégtelenné válik a táplálkozásuk, és nem részesülnek megfelelő táplálásterápiában.

Az SMA kezelésének eredményessége függ a betegek terápiakezdeti életkorától. Az életminőség leghatékonyabb javulása tünetmentesen kezdett kezeléssel érhető el, amikor még a legkisebb mértékű az irreverzibilis motoneuron-pusztulás. Tünetek hiányában kizárólag újszülöttkori szűréssel érhető el a korai diagnózis és terápia, amit a hazai szűrőprogram is igazol.

A COVID-19 járvány 2021. január 1-jéig globálisan több, mint 84 millió ember megbetegedését okozta. A betegség összmortalitása 2,17%-os volt az új év első napján. (worldometer, 2021) Bár vannak feltételezhetően prediktív tényezők a betegség lefolyását illetően, nagy variabilitást mutat, hogy milyen súlyosságú a különböző egyének esetében.

A női sebészek által elvégzett műtétek esetén valamivel ritkábban jelentek meg komplikációk és kisebb arányú volt a kórházi újrafelvétel szükségessége is, írja az OTSZ Online.

Az előrehaladott, áttétes tumorban szenvedőkkel még az előtt ajánlatos tisztázni, hogy milyen életvégi céljaik vannak, mielőtt a potenciális sebészi beavatkozásokat szóba hoznák orvosaik, mivel esetükben jóval nagyobb a műtéti szövődmények esélye, írja a PLOS One egy tanulmánya.

A mindennapi gyógyítási gyakorlat ma már elképzelhetetlen a magas szintű informatikai háttér, az erre épülő szofisztikált berendezések és az információtechnológiai bázist rutinszerűen használó, felkészült szakembergárda nélkül. A betegellátást javító, az orvos-beteg kapcsolatot kiegészítő telemedicina az egészségügy megkerülhetetlen útja: olyan lehetőség, amellyel élnünk kell, ha lépést akarunk tartani a világ rohamléptékű fejlődésével.

Az infarktus diagnózisát alátámasztó vagy kizáró laborvizsgálatok végzése nem feltétlenül a sürgősségi osztályok privilégiuma. Egyes felmérések alapján a betegek jelentős része, akár 15%-a – a kifejezett tünetek ellenére – nem a mentőt hívja, hanem háziorvosához fordul.

Az eski.hu egy olyan kutatást ismertet, amely Dánia, Anglia, Németország és az USA kórházi újrafelvételekkel kapcsolatos gyakorlatát és stratégiáit vizsgálta.