Az egészségügy legfőbb feladata most nem a gondok felszámolása, hanem a lejtmenet megállítása és a stabilitás megőrzése, írja a Portfolio.

A kiszervezés Magyarországon hosszú időre politikai kérdéssé vált. A ’90-es és 2000-es években szakmai tevékenységek – dialízis, radiológia, labor, betegszállítás – kerültek külső szolgáltatókhoz, később funkcionális területek következtek, a takarítás, az őrzés-védelem, a mosatás, az élelmezés stb. Változtak az indokok is, előbb a piac felsőbbrendűségébe vetett hit, majd a konvergenciaprogram költségcsökkentési kényszere, később a központosítás és egyéb üzleti érdekek alakították a kiszervezéseket. Ideje lenne végre egyszerű szakmai kérdésként feltenni, hogy  mi éri meg a kórháznak és a finanszírozónak?

A kórházak adóssága egyetlen hónap alatt 9,5 milliárd forinttal nőtt, így július végére elérte az 59 milliárd forintot,közli az Economx.

A legfrissebb államkincstári adatok szerint a kórházak lejárt adóssága június végére már elérte a 49,5 milliárd forintot – mondta Rásky László, az OSZ főtitkára az Economxnak.

A képviselői kérdések és törvénymódosítási viták során terítékre került a kórházak adósságának újratermelődése és a valós költségek felmérése is.

Finanszírozási korlátok és tisztázatlan jogi kérdések fékezik a digitalizációt a hazai egészségügyi ellátásban, írja az Economx.

A kórházi lejárt adósság, némi csökkenés ellenére is, május végén már meghaladta a 42 milliárd forintot, írja az Economx.

Tóth Gáborral, a Magyar Kórházszövetség elnökével – aki a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgató főorvosa is – a kórházak adósságáról, a vidéki ellátás jövőjéről, a várólistákról, a fertőzési adatokról és a kórházigazgatók mozgásteréről beszélgettünk.

Álmos Péter, a MOK elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában járt, ahol az új egészségügyi kormányzatot érintő kérdések is szóba kerültek.

Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke az Indexnek adott interjújában rávilágít a kormányváltás után kialakult új politikai és kamarai kontextusra.