Míg korábban a paraszolvencia reményében az állami intézményekbe igyekeztek minél több beteget bevinni az orvosok, a hálapénz betiltása nyomán kiesett jövedelmeiket most a kórház falain kívül igyekeznek legálisan pótolni.
Számos változás zajlik az ágazatban, amelyek az egészségügyi szolgáltatások minőségének javítását célozzák, ebben vállal kohéziós szerepet az Országos Kórházi Főigazgatóság.
Társadalmi egyeztetést az egészségügy átalakításának terveiről a Belügyminisztérium nem tart szükségesnek, mert „annak sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik” – áll az egészségügyi ellátórendszer megújításáról szóló miniszteri előterjesztésben.
Jelentős aggodalmat okozott a gyógyszer- és gyógyászati segédeszközök piacán az idén nyáron elfogadott salátatörvény, amely a termékek ismertetését, reklámozását is újraszabályozta. A Medical Tribune rendezvénye kiadónk, a PPH Media nagy múltra visszatekintő Gyógykomm konferenciáinak keretén belül, Kiskapuk helyett – Promóciós szabályok a gyakorlatban címmel, elsősorban a már hatályos, új promóciós szabályok helyes értelmezését, az új egészségügyi jogviszonyból származó következményeket, a magánegészségügy és az egészségbiztosítási piac helyzetét, lehetőségeit járja körül, beleértve a jó és rossz gyakorlatok workshop-szerű megvitatását egyaránt.
Két évvel ezelőtt volt egy látszólag működő egészségügyünk. A látszat azonban már akkor is csalt, írja Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára a kamara honlapján.
Van olyan intézmény, ahol kétszer annyi nosocomiális infekciót okoztak egyes kórokozók a koronavírus-járvány időszakában, mint korábban. Valószínűleg ez országosan is jellemző lehet, de hivatalos adat egyelőre nincs.