A depresszió gyakorisága 1993 és 2013 között 53,4%-kal emelkedett, amit a Covid-járvány kitörése után újabb 27,6%-os emelkedés követett. Már a pandémia előtt is a depresszió volt világszerte a tartós munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb oka, csak a szív- és érrendszeri betegségek előzték meg.

A jelen cikkben azt igyekezzük körbejárni, hogyan függ össze a diabéteszes neuropátia a pszichológiai jólléttel és a mentális zavarokkal, illetve melyek azok a pszichológiai beavatkozások, amelyek csökkenthetik a diabéteszes neuropátia betegségterheit.

Akut Covid-19 során változatos pszichiátriai tünetegyüttesekkel találkozhatunk. Ezek hátterében állhat részben direkt központi idegrendszeri vírusfertőzés, de gyakrabban a betegség indirekt gyulladásos, metabolikus, hipoxiás, paraimmun hatásairól van szó.

A Pittsburgh székhelyű Carnegie Mellon University kutatócsoportja a Nature Communications folyóiratban megjelent cikkében egy olyan, vizsgálati fázisban levő eljárásról számolt be, amely fókuszált ultrahang alkalmazásával képes az agy neuronjainak modulálására.

Az átlagpopulációban a járvány új pszichés tünetek megjelenéséhez, valamint a meglévő pszichiátriai betegségek súlyosbodásához vezet. A fertőzéstől való félelemhez a megbetegedettek hibáztatása társul.

Az alvásmedicina az alvás-ébrenlét zavarokkal foglalkozó multidiszciplináris klinikai specialitás, melynek ellátási területéhez számos, népbetegségként számontartott kórállapot tartozik. Ellátási hálózatának fejlesztése mind a társszakmák, mind az érintett páciensek szempontjából alapvető fontosságú.

A felnőtt lakosság 5−8%-át érintő perifériás polineuropathiák (PNP) komplex etiológiát mutatnak. A háttérben álló leggyakoribb ok Európában és Észak-Amerikában a diabétesz, ezt a sorban az alkoholos PNP, majd a malignus betegségek növekvő prevalenciája következtében a kezelésükre alkalmazott kemoterápiák okozta PNP követi.

Gyökeresen megváltozott az inszomnia kezelési stratégiája: a legfontosabb az (esetlegesen lappangó) társbetegségek felderítése és kezelése, valamint az életmódváltás.

2020 az Alvás Éve; a szakemberek ennek apropóján hívják fel a figyelmet arra, hogy az alvásproblémákat komolyan kell venni.

A 65 évesnél idősebb populáció szerhasználati szokásait illetően kevés az epidemiológiai adat, a probléma a gyakorlatban gyakran rejtve marad még az orvos előtt is.