A Parkinson-kór (PK) progresszív lefolyású neurodegeneratív betegség, melynek a négy legismertebb motoros tünete a nyugalmi tremor, a rigor, a bradykinesia és a betegség későbbi stádiumaiban kialakuló tartási instabilitas. A motoros tünetek mellett egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a nem motoros tünetek (NMS) is, melyek már a betegség kezdeti, prodromális szakaszában megjelenhetnek és a betegség előrehaladtával súlyosbodnak. A nem motoros tünetek felismerése és kezelése alapvető fontosságú a betegek életminőségének szempontjából.

Az alvás minősége és mennyisége szoros kapcsolatban áll az egészségi állapottal, ezért a gyermekek alvása is kiemelt témává vált világszerte.

A járvány óta rosszabbul alszanak az emberek az egész világon, és a magyarországi kutatások is megerősítik a nemzetközi tapasztalatokat.

Az „éjszakai baglyok” körében tapasztalt magasabb szív- és érrendszeri kockázat nem genetikai adottság, inkább az életmód okozza, írja az Index.

Az alvászavar számos negatív következménnyel jár: rontja az életminőséget, hangulatzavarokat és nappali álmosságot okoz, kognitív teljesítményromláshoz vezet, valamint jelentős gazdasági teherrel jár.

Ön megkérdezi a betegét, hogy hogyan alszik, hányszor ébred fel éjjelente, könnyen vissza tud-e aludni felébredést követően, esetleg a párja tud-e mellette zavartalanul pihenni? Vizsgálatok eredményei is alátámasztják, hogy a gyakori éjszakai vizelés és az azzal összefüggő alvászavarok jelentős terhet okozhatnak. Mindezek ellenére a panaszok valós súlyával sokan nincsenek tisztában, így azok hiányosan felismertek, alulkezeltek maradnak (1,2).

Az álmatlanság és az egészségre veszélyes mértékű alkoholfogyasztás olyan szorosan összefonódik, hogy becslések szerint az alvásproblémákkal küzdő emberek legalább egyharmada, de akár 91 százaléka is visszaél az alkohollal.

A depresszió gyakorisága 1993 és 2013 között 53,4%-kal emelkedett, amit a Covid-járvány kitörése után újabb 27,6%-os emelkedés követett. Már a pandémia előtt is a depresszió volt világszerte a tartós munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb oka, csak a szív- és érrendszeri betegségek előzték meg.

A jelen cikkben azt igyekezzük körbejárni, hogyan függ össze a diabéteszes neuropátia a pszichológiai jólléttel és a mentális zavarokkal, illetve melyek azok a pszichológiai beavatkozások, amelyek csökkenthetik a diabéteszes neuropátia betegségterheit.

Akut Covid-19 során változatos pszichiátriai tünetegyüttesekkel találkozhatunk. Ezek hátterében állhat részben direkt központi idegrendszeri vírusfertőzés, de gyakrabban a betegség indirekt gyulladásos, metabolikus, hipoxiás, paraimmun hatásairól van szó.