A Népszava szerint nincs szó sem dedikált egészségügyi bérkorrekcióról, sem a kórházak felújításáról a 2026-os büdzsé tervezetében.

Az E. Alap a tervezetben 1710,9 milliárd forint támogatást kap, ami 9,4 százalékkal kevesebb a 2025-ös előirányzatnál, írja a 444.hu.

A Deloitte gyógyszeripar és egészségügyi szektorával foglalkozó csapata összefoglalta, hogy az ágazat szereplői a kockázatok mérséklése mellett hogyan tudják a lehető legtöbbet kihozni az új technológiában rejlő lehetőségekből.

Az egészségügyi magánszolgáltatók árai nagyjából 10 százalékkal nőttek tavalyhoz képest, ami meghaladja az éves inflációt, írja az Index.

Történelmi lépésnek nevezte Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXXVII. Kongresszusán, hogy idén 150 milliárd forintnyi plusz pénz érkezik az intézményekhez, amelyet a dologi kiadásokra fordíthatnak.

A magánegészségügy versenyképessége elvitathatatlan, a magyar lakosság harmada jár magánorvoshoz, derül ki a VG összeállításából.

Extra forrásokra lenne szüksége az állami és a magánegészségügynek is, de mindkét szektor komoly problémákkal küzd – írja az mfor.hu.

Vannak olyan szolgáltatások, amik vidéken 15-20%-kal olcsóbban megvásárolhatók, mint a fővárosban, de CT és MR vizsgálatokhoz magasabb áron jutnak a vidéki nagyvárosokban.

Nem csak a betegútszervezésre és a hozzáférés javítására kellene nagyobb figyelmet fordítani a jelenben, a prevenciónak azért kellene fókuszba kerülnie most, hogy húsz év múlva egészségesebb legyen a lakosság, amelynek ellátására így majd kevesebbet kell költeni.

Tavaly azt ígérte a kormány, hogy havonta 12,5 milliárd plusz forrást kapnak a kórházak. Rásky Lászlót az OSZ főtitkárát az Economx kérdezte.