A Parkinson-kór terápiájában használt dopaminerg szerek jelentős javulást hozhatnak, ám a lehetséges mellékhatások miatt alkalmazásuk körültekintést igényel. Amint arra az utóbbi évtizedek kutatásai rámutattak, az antiparkinson terápia pszichózis és hallucinózis mellett impulzuskontroll-zavart is eredményezhet, amire a mélyagyi stimuláció jelenthet megoldást.
A Parkinson-kórban jelentkező affektív tünetek, valamint a kognitív funkciók, a percepció és a gondolkodás eltéréseinek korai felismerése kulcsfontosságú mind az alapbetegség, mind az ahhoz társuló pszichés jelenségek optimális kezelése szempontjából. A különböző pszichiátriai tünetek kóreredete nem teljesen tisztázott, ugyanakkor a páciensek jelentős hányada szenved olyan tünetektől, melyek sokszor aluldiagnosztizáltak.
A BMJ Mental Health folyóiratban jelent meg a japán Kagoshima University kutatóinak cikke, amely szerint a kognitív viselkedésterápia bizonyítottan javítja a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) tüneteit, így ígéretes nem farmakológiai kezelési módot kínál.
Kutatások és klinikai tapasztalatok is alátámasztják, hogy az állatasszisztált intervenciók jól alkalmazhatóak a pszichiátria területén is, olyan pszichés zavarok esetén, mint például a depresszió, szorongás, traumák, autizmus spektrumzavar, ADHD vagy akár a skizofrénia
A Parkinson-kór a második leggyakoribb degeneratív idegrendszeri betegség az Alzheimer-kór után. Társadalmi, gazdasági, szociális és emberi jelentősége folyamatosan növekszik. A betegszám rohamos emelkedése figyelmeztet arra, hogy a jövőben másképpen kell megítélnünk ezt a betegséget.
Az állatasszisztált terápiák az ember és állat közötti szoros kapcsolatra építve, élményalapú feldolgozással segítik a kliens problémáinak feltérképezését és kezelését. A kapcsolatban számos hatás érvényesül, és a kliens több területen is fejlődhet.