A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) 2021-ben, az utolsó körben váltott alapítványi működésre, miközben az elmúlt években az ország egyik legaktívabb egészségügyi integrációs központjává vált. A modellváltásról, a KEF-rendszerrel kapcsolatos konfliktusokról, a radiológia és a meddőségi ellátás visszaszervezéséről, valamint a csúcstechnológiai beruházások és a népegészségügy kapcsolatáról is beszélgettünk Fendler Judittal, az SZTE kancellárjával.
A Semmelweis Egyetem az elmúlt években a magyar egészségügy egyik legfontosabb szereplőjévé vált. Országos intézetek kerültek az egyetemhez, jelentősen nőtt a betegellátási teljesítmény, miközben a Merkely Béla rektor által megfogalmazott cél továbbra is az, hogy a Semmelweis a világ vezető orvos-egészségtudományi egyetemei közé kerüljön.
Megszűnt hat év után Magyarországon a veszélyhelyzet, amelyet 2020-ban a koronavírus-járvány, majd 2022-ben az orosz-ukrán háború miatt rendelt el az Orbán-kormány.
Míg korábban számos szubjektív szempont is meghatározta az egészségügyi intézmények vezetőinek kiválasztását, ma már a komplex kompetenciaalapú vezető-kiválasztási eljárást alkalmazzák a pályázók jelölése során.
A Népszava szerint már van politikai döntés arról, hogy az SE-hez kerül az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézet, valamint az Országos Mozgásszervi Intézet.