A Parkinson-kór a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, mely évről-évre egyre nagyobb népegészségügyi és gazdasági terhet jelent a társadalmak számára. A betegségben számos motoros és nem-motoros tünet keveredik egymással, melyek jelentősen ronthatják a betegek és nem utolsósorban gondozóik életminőségét. A diagnózis mai napig elsődlegesen a motoros tünetek meglétén alapszik, habár bizonyos kiegészítő vizsgálatok a diagnosztikában segítségül lehetnek. A helyes diagnózis és a klinikai tünetek pontos ismerete az alapja a betegek megfelelő, hosszú távú és személyre szabott kezelésének.

A Yonsei Egyetem koreai kutatócsoportja végezte az analízist, amiben MRI-vizsgálatokat folytattak 110 kórházi dolgozón. Az eredményt az Index közli.

A demencia világszerte több mint 55 millió embert érint, és kutatók szerint minden harmadik ma született ember ebben a betegségben halhat meg.

Egyedülálló bepillantást nyertek abba, mi történik az öregedés folyamán az emberi agyban, nem pedig laboratóriumi állatokban.

Az ismétlődő vagy repetitív TMS olyan kezelési módszer, ami során a skalp fölé helyeznek egy tekercset, amiben váltóáram mágneses teret generál. A Telex riportja.

A demencia jelentőségét gyakorisága, hosszú lefolyása és gondozói igénye együttesen adja. A fejlett gazdasággal bíró társadalmakban az életkorral növekvő prevalencia miatt az egyre nagyobb arányú idősek között egyre nagyobb számú beteget jelent, míg a demens betegeket gondozó családtagokat adó fiatalabb korosztályok aránya csökken.

Az mta.hu a tanulmány első szerzőjével, Hádinger Nórával, illetve a kutatócsoport vezetőjével, Acsády Lászlóval beszélgetett.

Új kommunikációs csatornát fedeztek fel és írtak le a KOKI kutatói a Lausanne-i Egyetemmel együttműködve.

A kutyák látványa, érintése és simogatása egyre növekvő mértékben növeli az emberi agy prefrontális kérgének aktivitását.

A Scripps Kutatóintézet munkatársai szerint az agy egyik fehérjéje felel az alkoholbetegeknél tapasztalható visszaesésekért, írja a Qubit.