Dr. Karikó Katalin, az SZTE Nobel-díjas professzora közleményben reagál az elmúlt időszakban ismételten megszaporodott álhírekre. A Semmelweis Egyetem is figyelmeztet.

Magyarországon számos példa mutatja, hogy a hazai egészségügyi rendszer képes csatlakozni a nemzetközi élmezőnyhöz.

A biológiai életkor – a test és a sejtek funkcionális állapota – sokkal pontosabban jelzi a betegségek kockázatát, mint a naptári kor, írja az Economx.

Nincs szándék a peres előirányzat bővítésére, az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) intézményenként egyezteti, hogy a műhibaperek költségeit miként tudják kifizetni a kórházak – mondta Szőke Irma, a főigazgatóság gazdasági vezetője.

Magyarországon elsőként a Debreceni Egyetem Klinikai Központjában vezették be az automatizált citosztatikus keverékinfúzió-összeállító robotot.

2026-tól mentesülnek a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátások szüneteltetése alól az egészségügyi dolgozók is, írja a 24.hu.

Az elmúlt években egyre aggasztóbb méreteket ölt a gyermekkori elhízás, ami mögött sokkal több rejlik, mint gondolnánk, írja az ElitMed.

Nincs az rendben, hogy az orvos pontosan tudja, hogy a beteg sorsa a fogyástól, a mozgástól fordulna meg, és bár sokan szakavatottan foglalkoznak életmódorvoslással Magyarországon, alig néhány irányelv segíti a munkájukat, miközben kóklerekkel és gazemberekkel kell felvenniük a versenyt.

Az idei világnapon arra hívják fel a figyelmet, hogy a rövidlátás és szövődményei olyan gyakorivá váltak, hogy betegségként, nem pedig hibaként kell kezelni.