A génterápia mára a klinikai gyakorlat szerves részévé vált, ám az áttörés önmagában nem jelent automatikus gyógyulást. Bár a technológiai paletta a génpótlástól a CRISPR-alapú génszerkesztésig rendkívüli módon szélesedett, a siker kulcsa továbbra is a betegkiválasztás, a biztonságosság, valamint a lehető legkorábbi időzítés.

Arra hívják fel a figyelmet, hogy a vér- és plazmaadásnak köszönhetően sokan kapják vissza a reményt a gyógyulásra, a teljes életre.

Április 17-én ünnepeljük a Hemofília Világnapját, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a vérzési rendellenességgel élők mindennapos küzdelmeire.

Az év első két hónapjában hétszeresére nőtt a hepatitis A-fertőzés gyanújával jelentett fertőző betegek száma az előző évhez képest.

A DE Reumatológiai és a Hematológiai Tanszéke első alkalommal rendezte meg a Hemato-Immuno-Reumatológiai Konferenciát (HIREK).

Ezen a napon azokra az önkéntes véradókra és plazmaadókra irányul a figyelem, akik a donációjukkal létfontosságú kezelésekhez segítik hozzá a rászorulókat.

A mozgásszervi megbetegedések korai diagnózisát és kezelését segíthetik a Debreceni Egyetemen végzett, a vázrendszeri rendellenességekkel, illetve őssejtekkel foglalkozó kutatások.

Április 22. és 29. között tartják a primer immunhiány világhetét, melynek fő küldetése, hogy ráirányítsa a figyelmet erre a betegségcsoportra.

A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Laboratóriumi Medicina Intézetének orvosai nyolc rövid videóban hívják fel a figyelmet az erek és a vér betegségeire.

A hvg.hu szerint brit kutatók egy új génterápiával 90 százalékos hatékonysággal gyógyították meg a súlyos vérzékenységet.