A Debreceni Egyetem mozgásszervrendszeri kutatásairól
A mozgásszervi megbetegedések korai diagnózisát és kezelését segíthetik a Debreceni Egyetemen végzett, a vázrendszeri rendellenességekkel, illetve őssejtekkel foglalkozó kutatások. A kutatócsoportok legújabb eredményeiket tudományos ülésen mutatták be.
A mozgásszervrendszer rendellenességei közé az izmokat, a csontokat és az ízületeket érintő, általában fájdalommal járó betegségek tartoznak. Ezek enyhébb formái csak kellemetlenséget okoznak, azonban súlyosabb esetben a mindennapi tevékenységet és az életminőséget is befolyásolják és akár tartós rokkantsághoz is vezethetnek. A derékfájás a rokkantsággal töltött évek első számú oka. Az ízületi gyulladások (arthritiszek) leggyakoribb formája az oszteoarthritisz, amely elsősorban az idősebbeknél gyakori, becslések szerint a 60 év fölöttiek 10-15 százalékát érinti, és a páciensek egyharmada súlyos fogyatékkal éli le hátralévő életét. A mozgásszervi megbetegedések korai diagnózisa és kezelése segíthet a tünetek enyhítésében és a hosszú távú kilátások javításában. Emiatt is van nagy szükség alkalmazott és alapkutatásokra, és a különböző területeken dolgozó kutatócsoportok munkájának összehangolására. A Debreceni Egyetem több intézetében, illetve klinikáján zajlanak ilyen kutatások.
– Kutatócsoportunk a porcszövet kialakulásának molekuláris biológiai hátterét kutatja. Jelenleg a porcsejtekké differenciálódó őssejtek sejtfelszíni fehérje-összetételével kapcsolatos kutatásokra fókuszálunk. Munkánk célja, hogy azonosítsuk a porcdifferenciáció során megjelenő új sejtfelszíni fehérjéket és azok potenciális szerepét az ízületi betegségek kialakulásában. A sejtfelszíni fehérjék által szabályozott útvonalak tanulmányozásával reményeink szerint megérthetjük, hogy ízületi gyulladás esetén a porc-progenitorsejtek miért nem képesek megfelelő összetételű porcmatrix termelésére. A projekt során már sikerült azonosítanunk néhány potenciálisan új sejtfelszíni fehérjét – mondta a hirek.unideb.hu-nak Matta Csaba, a Debreceni Egyetem ÁOK Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet adjunktusa.
A többi közt e kutatásról is áttekintést kaphattak a DAB székházban rendezett Musculoskeletal Symposium résztvevői. Szekanecz Zoltán, a Reumatológiai Tanszék vezetője pedig az ízületi gyulladásokat kísérő, szív-ér- és csontrendszeri elváltozásokról tartott előadást.
– A gyulladásos reumatológiai, így a rheumatoid artritiszes (RA) betegek várható élettartama elmarad az átlag populációhoz képest. Ezért elsősorban a gyulladásos kórképekkel járó társbetegségek a felelősek. Artritiszekben felfokozott az érelmeszesedés és ennek következtében magasabb a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának esélye. Kutatásainkban vizsgáljuk a kardiovaszkuláris rizikó szűrési lehetőségeit, részt veszünk az ezzel kapcsolatos nemzetközi és hazai ajánlásokban. Vizsgáljuk az RA-ban is alkalmazott célzott terápiák érrendszerre gyakorolt kedvező hatásait. Tanulmányozzuk a gyulladásos fokozott csontvesztés hátterét és a célzott terápiák csontanyagcserére kifejtett hatásait is. Összességében elmondható, hogy a szisztémás gyulladás a társbetegségek fő kiváltója. Egyértelműnek tűnik, hogy ezeket is megelőzhetjük az artritiszes alapbetegség megfelelő kezelésével – ismertette a Debreceni Egyetem ÁOK Reumatológiai Tanszék vezetője.
Az esemény vendégelőadója a kanadai Lunenfeld-Tanenbaum kutatóintézetből érkezett Nagy András professzor volt, aki sejtalapú kutatásaival új terápiás módszerek kifejlesztését szeretné elérni egyes gyógyíthatatlan degeneratív betegségek, például a vakság, a cukorbetegség, az ízületi gyulladás, a gerincvelő-sérülés, az öregedés, a hemofília, a pajzsmirigy-alulműködés, a krónikus fájdalom és számos neurológiai rendellenesség, köztük a szklerózis multiplex, a depresszió és a bipoláris betegség kezelésére összpontosítva.
A rendezvényt az Általános Orvostudományi Kar Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete, valamint a Reumatológiai Tanszék szervezte, hogy elsősorban a Debreceni Egyetemen, szélesebb körben pedig Magyarországon, illetve külföldön működő, vázrendszeri rendellenességekkel, illetve őssejtekkel foglalkozó kutatócsoportok bemutathassák legújabb eredményeiket, és jobban megismerhessék egymás munkáját.
