A leggyakoribb és a nehezebben diagnosztizálható betegségekről és a legmodernebb technikáról egyaránt szó esett az előadásokban.

Az idült vesebetegség prevalenciája életkorral nő, mely a 2 típusú cukorbetegség, illetve a magasvérnyomás-betegség folyamatos növekedést mutató incidenciájával áll összefüggésben.

Az elmúlt néhány évben az SGLT2-gátlókkal (elsősorban a dapagliflozinnal és az empagliflozinnal) végzett klinikai vizsgálatok lenyűgöző eredménnyel zárultak. Szignifikáns mértékben csökkentették az összes, valamint a szív- és érrendszeri (CV) halálozást bizonyos betegcsoportokban, a szívelégtelenség miatti kórházi felvételeket, a CV eseményeket és az albuminuria progresszióját, ha diabeteses, vagy nem diabeteses betegek kezeléséhez adták hozzá.

Az ECDC májusi adatai szerint Magyarország számos mutatóban jobb az EU átlagnál, mondta az egészségügyért felelős államtitkár az MTI-nek.

Akut ischaemiás stroke esetén a gyulladásos reakciók − nuk­leá­ris faktor-kappa B (NF-κB)-n keresztüli − vinpocetinnel történő modulálása ígéretes alternatívát jelent a betegség prognózisa szempontjából.

A rheumatoid arthritis (RA) gyógyszeres kezelése az elmúlt évtizedben a gyógyszeres kutatás eredményeit felhasználva jelentősen megváltozott.

A thromboticus thrombocytopeniás purpura és a haemolyticus uraemiás szindróma patomechanizmusában lényegesen különböző a folyamat lokalizációja, kiterjedtsége, melynek következtében eltérő a klinikum és a terápia is.

A szerző bemutatja a női nem komplikált húgyúti fertőzések patofiziológiáját, a lehetséges kezelési módszereket, az antibiotikum-adás szükségességének indikációját és az antibiotikum-választás szempontjait.

A bakteriális vaginózis egy olyan kórkép, melyben a vaginális ökoszisztéma egyensúlya felborul, a Lactobacillusok dominanciája helyett anaerob és fakultatív aerob baktériumok szaporodnak el.

Magyarországon több mint 600 ezren küzdenek inkontinenciával, az esetek közel felében az inkontinencia mögött komoly betegségek állhatnak.