A 2013 és 2022 közötti tíz évben több mint 100 000 magyar állampolgár halála írható annak a számlájára, hogy a hazai megelőző szolgáltatások elmaradnak a visegrádi országok átlagától. A magyarországi összhalálozás 8%-áért a V3-as szintnél gyengébb prevenció, illetve a bizonyítékokon alapuló orvosi eljárások kevésbé hatékony alkalmazása felelős.
A kiterjesztett hatáskörű ápoló (Advanced Practice Nurse, APN) szerepkör a nemzetközi gyakorlatban bizonyítottan hozzájárul az ellátáshoz való hozzáférés javításához, az orvosi munkateher csökkentéséhez és a betegbiztonság erősítéséhez.
Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.
A háziorvoshiány világszerte, így hazánkban is súlyos kihívása az egészségügyi alapellátásnak. Az ápolóasszisztált telemedicina alkalmazása során a szakápoló kompetenciahatárai szélesebbek a megszokottnál; nemcsak a közvetlen betegellátásban, hanem a hosszú távú betegvezetésben is.
Jermendy György belgyógyász, diabetológus professzorral nemcsak a diabetológiában tapasztalt technológiai robbanásról, a hazai támogatási rendszer kihívásairól, hanem az elhízás elleni új készítmények társadalmi hatásairól is beszélgettünk.