Százezer depressziós beteg adatain alapul az az új, mesterséges intelligencia (AI) alapú modell, amely az eddigieknél pontosabban képes megbecsülni az önbántalmazás kockázatát depressziós betegeknél.

A korai életkorban elszenvedett elhanyagolás vagy bántalmazás felnőttkori mentális betegségekre gyakorolt hatását vizsgálták kutatók, írja a Qubit.

Az Európai Gyermekneurológiai Társaság Münchenben rendezte meg kongresszusát 2025. július 8-12. között. A tudományos összejövetelen több mint 2000 gyermekneurológia iránt érdeklődő szakember vett részt.

Kutatók a RECHARGE klinikai vizsgálat eredményeit elemezve olyan új ismeretekre tettek szert, amelyek segíthetnek az orvosoknak az autizmussal, ADHD-val és más neurológiai rendellenességekkel küzdő gyermekek jobb differenciáldiagnózisának elvégzésében.

A gyerekkorban átélt traumák az egészségi állapotot és bizonyos betegségekre való fogékonyságunkat is befolyásolják – írja a Qubit.

Nagyobb valószínűséggel számoltak be öngyilkossági gondolatokról, agresszióról, a valóságtól való elszakadásról, gyengébb érzelmi szabályozásról és alacsony önértékelésről azok, akik túl korán kaptak mobiltelefont.

A mesterséges intelligencia rohamosan terjed az élet számos területén, köztük az orvostudományban és a pszichoterápiában is, írja a Pénzcentrum.

A Budai Gyermekkórházban folytatott terápiás tapasztalatok azt mutatják, hogy a családtagok, a szülők, az egészséges testvérek jelentős érzelmi megterhelésnek vannak kitéve. Megfigyeléseink arra utalnak, hogy az epilepsziás gyermekek szüleinek mentálhigiénés gondozása kiemelten fontos a gyermekeiket érő nemkívánatos hatások megelőzése érdekében.

A felnőttkori ADHD és annak kezelésére vonatkozó ismeretek és terápiás lehetőségek terén jelentős fejlődésnek lehetünk tanúi.

,A neandervölgyi DNS genomunkban betöltött szerepének kiderítése az egészségünk megértésében is segíthet, írja a Magyar Hírlap.