A generikus termékeket gyártó és forgalmazó piac sajátosságairól és a cégek lehetőségeiről Brázay Andrét, a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete elnökét kérdeztük.
Hol húzódik a hiteles tájékoztatás határa, hol van az a pont, ahol a gyógyszercég már érinti ezt a vonalat, illetve át is lépi azt? Mostantól a négy nagy gyógyszergyári szervezet közös etikai kódexe hivatott őrködni a gyógyszerekkel kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció korrektsége felett.
Alig múlt el egy hónap a népegészségügyi termékadó, közkeletű nevén chipsadó hatálybalépése óta, a kormány máris emelné a mértéket, valamint új termékeket is bevonna az adóköteles termékek közé.
Az Egészségügyi Minisztérium minden esetben egyeztet a szakmai szervezetekkel, és így tett a gyógyászati segédeszköz-forgalmazókat tömörítő szövetségek képviselőivel és a betegszervezetekkel is – közölte a tárca illetékese csütörtökön.
Folytatódik a gyógyszerpiaci összecsapás
Az Alkotmánybíróság (Ab.) május 25-i határozata után döntetlennel zárult a kormány és a gyógyszergyártók közötti párharc első fordulója. A taláros testület alkotmányellenesnek nyilvánította az április elsején életbe léptetett 15 százalékos árcsökkentést, illetve árbefagyasztást. Az indoklás szerint a kormány túllépte az ártörvényben adott felhatalmazás kereteit. A testület ugyancsak az alaptörvénybe ütközőnek találta azokat a még hatályba nem lépett szabályokat, amelyek szerint nem a törvény, hanem kormányrendelet határozta volna meg a gyógyszerek kiskereskedelmi forgalomban felszámítható legmagasabb árára vonatkozó részletes szabályokat. Megsemmisítette az Ab. azt a kormányrendeleti előírást is, amelynek alapján a gyógyszerek áráról, a tb-támogatott szerek árváltozására irányuló kérelemről az egészségbiztosító dönthetett volna.
A kifogásolt rendelkezések június 30-án veszítik hatályukat.
A gyógyszergyárak és gyártói szövetségek beadványai nyomán született alkotmánybírósági döntést a Magyarországi Gyógyszergyártók Szövetsége és az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete is örömmel fogadta. Hangsúlyozták, tárgyalásra törekszenek a kormánnyal, hogy egy olyan gyógyszerpiaci megállapodás szülessen, amely kiszámíthatóságot és biztonságot eredményez, és eltökélt céljuk, hogy az április elsejei helyzet visszaállításából a betegek minél kevesebbet érezzenek meg. Az egészségügyi tárca az Ab.-döntés után kiadott közleményében úgy fogalmaz: megtalálják a módját, hogy a betegek terhei az idén ne növekedjenek. Ez utóbbi nyilatkozatból nyilvánvaló, hogy az egészségügyi minisztérium már készül a visszavágóra, amelyre már azelőtt megkezdte az alapozást, hogy a taláros testület meghozta volna elmarasztaló ítéletét.
A szaktárcánál már korábban elkészült az a szakmai koncepció, amely a vényfelírástól a patikai forgalmazáson át az orvosságok támogatásáig és reklámozásáig a gyógyszerpiac szinte teljes egészére új szabályok bevezetését javasolja.
A gyógyszerpiac újraszabályozásának szakmai koncepciója jelentős mértékben épít a Gazdasági Versenyhivatal tavaly készült, majd idén módosított elemzésére. A munkaanyag szerint az alapelvekben június 30-ig kellene megegyezni a társadalmi és a szakmai szervezetekkel, a gyógyszerpiac újraszabályozásáról szóló törvénytervezetnek pedig augusztus végére kellene elkészülnie, hogy ezt követően az Országgyűlés elé kerülhessen. Egyelőre nem tudni, vajon az Alkotmánybíróság elmarasztalása hátráltatja vagy éppen felgyorsítja-e majd az eseményeket.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?