A bőr, köröm és nyálkahártya gombás fertőzései világszerte gyakori problémát jelentenek. Kialakulásukban nagy szerepe van a hajlamosító tényezőknek, mint például a fokozott izzadás, a zárt öltözködés vagy a társuló betegségek. A leggyakoribb formák közé tartozik a körömgomba, a felületes bőrgomba, valamint egyes Candida-fertőzések. A kezelést meghatározza a fertőzés kiterjedtsége, a lokalizáció, a beteg kora, általános állapota és társbetegségei is. Enyhe esetekben helyi készítmények, súlyosabb vagy kiterjedt fertőzések esetén szisztémás antifungális szerek alkalmazása javasolt. A sikeres terápia kulcsa a megfelelő szer megválasztása, a kezelési idő betartása, a társbetegségek kezelése, valamint az életmódbeli tényezők optimalizálása. A célzott és időben elkezdett kezeléssel, valamint az életmódbeli ajánlások betartásával a legtöbb esetben teljes és tartós gyógyulás érhető el.

A szervezetünkben élő gombák befolyásolhatják agyunk működését, sőt, akár súlyos betegségekhez is hozzájárulhatnak, írja az Origo.

A fül-orr-gégészeteken nyáron az ésszerűtlen klímahasználat miatt növekszik a betegforgalom – mondja Kraxner Helga, az SE adjunktusa.

A Semmelweis Egyetem legújabb oktatóvideója a helyes sebellátással összefüggő helyzeteket mutatja be.

Az arc bőrminőségének javítására és a volumen helyreállítására történő kereslet nagyságrendekkel nőtt az elmúlt 15 évben.A töltőanyagok közül a hialuronsav alapú töltőanyagok a legnépszerűbbek, mivel kiváló biztonsági profillal rendelkeznek és szükség esetén lebonthatók hialuronidáz enzim segítségével. 

Ünnepélyes keretek között nyitották meg május 12-én a Szegedi Tudományegyetem új kutatási egységét, a Gazda-patogén Interakció Központot.

A szervezet immunsejtjeinek felébresztése segíthet a szepszis okozta életveszélyes állapot elleni küzdelemben, közli az OTSZ Online.

A Nature-ben megjelent cikk szerint kutatók mesterséges intelligencia segítségével hozzák létre a vírusstruktúrákat, írja az Index.

A “fehérjék esőköpenyén” alapuló új módszer feleslegessé teheti a gyógyszerek hűtését, így azok szegényebb régiókba vagy konfliktuszónákba is könnyebben eljuttathatóvá válhatnak.

Azt viszont mérések igazolják, hogy a messziről érkezett zöldségben, gyümölcsben általában több a vegyszermaradvány – hívja fel a figyelmet Szabó Adrienn, a Semmelweis Egyetem dietetikusa.