A rosszindulatú daganatos megbetegedésben szenvedő páciensek személyre szabott ellátáshoz szükséges vizsgálatok elvégzésére alkalmas szekvenáló laboratóriumot és molekuláris patológiai diagnosztikai központot adtak át az SZTE-n.

Május 16-án rendezi meg az Európai Cöliákia Egyesületek Szövetsége a lisztérzékenyek világnapját, ennek apropóján érdemes felhívni a figyelmet a vizsgálatok és a korai felismerés fontosságára.

A Daganatokról őszintén című vodcast legfrissebb adásában a családi kórtörténet fontosságára hívta fel a figyelmet a molekuláris biológus.

Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a poligénes kockázati pontszám (polygenic risk score) javíthatja-e a klinikailag jelentős prosztatarák felismerését a szokásos szűrési módszerekhez képest.

Az alaptörvényben rögzítik, hogy a fogyatékkal élők helyett a fogyatékossággal élők a helyes szóhasználat.

A PTE kutatócsoportja több olyan felfedezésre jutott, amelyek segíthetik a bipoláris betegek könnyebb és gyorsabb diagnózishoz jutását.

Gépi tanulás segítségével megjósolható, hogy az emlőrák kezelése után milyen típusú helyi kiújulásra és áttétképződésre van esély.

Az Origonak adott interjút Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem docense és a Virológiai Nemzeti Laboratórium (VNL) igazgatója.

A ritka betegségekre szakosodott mesterséges intelligencia nagy nyelvi modellel a diagnosztikai pontosságot és a klinikai orvosok hatékonyságát fokozná.

Az immunonkológia egyik „legkeresettebb hírességei” a tumort infiltráló limfociták. A sejtes összetevők meghatározásán túl fontos a tumor mikrokörnyezetében zajló, a tumort infiltráló limfocitákra gyakorolt hatások együttes értelmezése. A klinikai gyakorlatban alapvető a tumort infiltráló limfociták prognosztikai és prediktív biomarkerként való azonosítása.