Célzott terápiák új korszaka a rákbetegségek kezelésében
Bár a célzott daganatellenes terápiák száma nő, a betegek jelentős része még mindig nem részesül hatékony kezelésben, írja az Mfor.
Peták István, az Oncompass Medicine és a Genomate Health társalapítója a Klasszis Egészséggazdaság és Longevity Konferencián mutatott rá arra, hogy a molekuláris diagnosztika és a mesterséges intelligencia (AI) integrációja hogyan változtathatja meg a klinikai gyakorlatot, számol be az Mfor.
A daganatos megbetegedések komplex genetikai rendszerek, amelyek kezelése során a hagyományos klinikai kutatási módszerek gyakran korlátokba ütköznek. Peták István előadásában kitért a Peto-paradoxonra is: míg az embernél jóval nagyobb testű emlősök (például az elefántok) jelentősen hatékonyabb genetikai védelemmel rendelkeznek a daganatokkal szemben, az emberi evolúció nem készült fel a meghosszabbodott élettartammal járó fokozott onkológiai kockázatokra.
Napjainkban a precíziós onkológia a daganatot okozó genetikai eltérésekre fókuszál. Bár a molekuláris diagnosztikai vizsgálatok segítségével az esetek 95 százalékában azonosítható a daganat kialakulásának oka, a tartós terápiás eredményt jelenleg a betegek mindössze 7 százalékánál sikerül elérni. A probléma kettős. Egyrészt a jelenlegi klinikai protokollok gyakran nem képesek lekövetni a daganatok valós biológiai összetettségét, másrészt a célzott gyógyszerek éves költsége (akár 100 ezer dollár/beteg) sokak számára elérhetetlenné teszi a terápiát.
A szakértő szerint a megoldást a bizonyítékon alapuló orvoslás és a személyre szabott terápiák ötvözése jelentheti, ahol a döntéstámogatásban az AI kap kulcsszerepet. „Megfelelő algoritmusok alkalmazásával sarokba szorítható, legyőzhető a rák” – emelte ki Peták István.
A legújabb fejlesztések már nem csupán egy-egy biomarkert vizsgálnak, hanem a teljes genetikai hálózatot, több ezer paraméter egyidejű elemzésével. Egy friss, San Diegóban bemutatott kutatás eredményei szerint azok a betegek, akiknél a számítógépes program által javasolt kezelést alkalmazták, 6 hónappal hosszabb túlélést mutattak a kontrollcsoporthoz képest.
A rákkutató szerint reális célkitűzés, hogy 2030-ra a terápiaválasztás jelentős része algoritmusokra épüljön, és tíz éven belül megjelenjenek az első, teljesen adatvezérelt módon engedélyezett kezelések. valamint húsz éven belül minden daganatos beteg számára hozzáférhetővé váljon a számára optimális célzott terápia.
A technológiai fejlődés ígérete tehát az, hogy az adatvezérelt döntéshozatal segítségével a jelenlegi "sakk" lépésekből a daganatos betegségek kezelésében is elérhetővé válik a "matt" helyzet.
