A 2-es típusú cukorbetegség kezelésében széles körben alkalmazott GLP-1 receptor agonisták – amelyeket napjainkban már a betegek több mint egynegyede szed – bizonyos genetikai variánsokat hordozó embereknél kevésbé bizonyulhatnak hatékonynak.

Az 1-es típusú neurofibromatosis diagnosztikája és hosszú távú menedzselése kiemelt jelentőségű a hazai gyermekbőrgyógyászatban.

A neurológiai betegségek világszerte a halálozás és tartós fogyatékosság vezető okai között szerepelnek [1]. A Parkinson-kór (Parkinson’s Disease; PD) napjainkban a második leggyakoribb neurodegeneratív betegség, melynek prevalenciája 1990 és 2015 között mintegy megkétszereződött. A tendencia sajnos változatlan, és becslések szerint 2040-re a PD-ben szenvedők száma világszerte meghaladja majd a 12 milliót [2].

A 117 éves korában elhunyt asszony bélmikrobiom-mintái egy évtizedekkel fiatalabb emberéhez hasonlítottak, írja az OTSZ Online.

A GLP-1 és GIP receptorokra ható gyógyszerek képesek lehetnek csökkenteni az alkoholfogyasztás iránti vágyat, ezáltal új irányt nyithatnak az addiktológiai terápiák fejlesztésében.

Legalább 67 gyerek fogant meg egy olyan férfi spermájából Európa-szerte, aki egy ritka, rákkeltő génmutáció hordozója – derült ki egy friss esettanulmányból, írja a Guardian nyomán a Telex.

Kutatók azonosítottak egy, a labradorok elhízásáért felelős génváltozatot, amely sok emberben is megtalálható, írja a hvg.hu.

A cisztás fibrózis a fehér bőrű rassz leggyakoribb autoszomális, recesszív módon öröklődő anyagcsere-betegsége. Előfordulása világviszonylatban 1:2500, hazánkban 1:4000 az élve születettek között.

A kutatási eredményekről a Guardian számolt be egy, a Nature Medicine folyóiratban közzétett tanulmány alapján. A Qubit idézi.

A szaglás és a szervezet védekező rendszerének depresszióval való kapcsolatát mutatták ki a Semmelweis Egyetem kutatói.