A peptidreceptor radionuklid terápia (PRRT) és a kapecitabin/temozolomid (CAPTEM) a metasztatikus hasnyálmirigy neuroendokrin tumorok (PNET-ek) szisztémás terápiájának sarokkövei. A klinikai gyakorlatban a legtöbb beteg egynél több kezelési rendet kap, és ezeknek a betegeknek az optimális kezelési sorrendje továbbra sem teljesen ismert. A szerzők a PRRT és a CAPTEM progressziómentes túlélésének (PFS) valós összehasonlítását mutatják be PNET esetén. Elemzésük szerint a klinikai eredmények összehasonlíthatók voltak a korábban közölt adatokkal a valós körülmények között, és mindkét kezelési rend esetében hasonlóak voltak. Az extrahepatikus áttétek nélküli betegek, valamint a MEN1, DAXX és/vagy ATRX mutációval rendelkező betegek PFS-e meghosszabbítható PRRT-vel.

Jó hatásosságot, magas válaszarányt és tartós terápiás választ eredményezett egy hatóanyag IDH-1 mutációval rendelkező mielodiszpláziás szindrómás (MDS) betegeknél.

Minden ötödik gyermeket érint a száraz bőrt és bőrviszketést okozó atópiás dermatitisz. Ők kevesebbet alszanak, nem tudnak eléggé koncentrálni az iskolai órákon, sokakat közülük zaklatás is ér betegségük látható jelei miatt. Szeptember 14-én, az AD világnap kapcsán egy olyan betegségre irányul a figyelem, amely társadalmi üggyé vált a fejlett világban. Prof. Dr. Wikonkál Norbert bőrgyógyász, onkológus, a Magyar Dermatológiai Társulat elnöke segített jobban megérteni az AD hátterét, és hatását a betegek mindennapjaira.

Jó eredményeket ért el medulloblastoma sugárterápiával szembeni érzékenyítésében a peposertib, ami a terápiás eszköztár bővítése mellett csökkentheti az alkalmazott dózist is.

Az EU-ban most jóváhagyott szer fontos kezelési lehetőséget kínál a Duchenne-féle izomdisztrófia (DMD) progressziójának késleltetésére.

A Francia Vérellátó Intézmény szerint egy korábban ismeretlen vércsoportrendszert írtak le egy a karib-tengeri Guadeloupe szigetről származó nő révén – számol be az AFP nyomán a 24.

Svédország és Belgium közösen kezdeményezte egy olyan szabályozás bevezetését, amely korlátozná, hogy hány gyermek születhessen egyetlen spermadonortól, közli a Portfolio.

Legalább 67 gyerek fogant meg egy olyan férfi spermájából Európa-szerte, aki egy ritka, rákkeltő génmutáció hordozója – derült ki egy friss esettanulmányból, írja a Guardian nyomán a Telex.

A Daganatokról őszintén című vodcast legfrissebb adásában a családi kórtörténet fontosságára hívta fel a figyelmet a molekuláris biológus.

A cisztás fibrózis a fehér bőrű rassz leggyakoribb autoszomális, recesszív módon öröklődő anyagcsere-betegsége. Előfordulása világviszonylatban 1:2500, hazánkban 1:4000 az élve születettek között.