Az eddigi támogatás 80 százalékának megvonása miatt megszűnik a vakok szövetsége – tudatta a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal Szőke Lászlóra, a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének elnökére hivatkozva hétfőn.

Az Országos Fogyatékosügyi Tanács (OFT) a fogyatékos emberek legmagasabb szintű, országos érdekvédelmi szerveként – csütörtökön, az új Polgári Törvénykönyvről szóló országgyűlési zárószavazás előtt – felhívással fordult a kormányhoz, illetve a parlamenti pártokhoz.

Magyarország a 2009. évi Költségvetés tervezése során szembe fordult a saját maga által elfogadott a fogyatékos személyek jogairól szóló ENSZ Konvenció és az Európai Közösség által több dokumentumban megfogalmazott - a fogyatékos emberek társadalmi esélyegyenlőségének biztosítására vonatkozó - állami kötelezettségek teljesítésére irányuló elvárásoknak - vélik az érintett szervezetek.

Jövő évtől kötelező az akadálymentesség A testi fogyatékkal élők a legtöbb hazai egészségügyi intézményben jelenleg kizárólag segítővel tudnak közlekedni. Pedig a mozgáskorlátozottak esélyegyenlőségének biztosításáról szóló törvény csaknem hat éve elkészült, és a jogszabályt 2005. januárjától minden közintézményben végre kell hajtani. A fogyatékkal élők jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló, 1998-ban elfogadott törvény szerint legkésőbb 2005. január 5-ig minden közintézményt akadálymentesíteni kell. A jogszabály végrehajtása azonban mind a mai napig nehézségekbe ütközik, mivel nem elegendő az akadálymentesítéshez szükséges állami költségkeret. Nem véletlen, hogy a kormány megpróbálta az előírt határidőt 2008-ra módosítani, ettől azonban az Országos Fogyatékosügyi Tanács elzárkózott. Beszédes számok A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségétől (MEOSZ) kapott – becsült – adatok szerint a középületek mintegy 20-22 százalékában biztosított az akadálymentes bejutás és belső közlekedés. Ez az arány a nagyvárosokban jobb (30-32 százalék), a kistelepüléseken viszont kedvezőtlenebb (8-10 százalék). A fővárosi közintézmények 25-28 százaléka akadálymentes. Az átlagosnál is rosszabb a helyzet az egészségügyi létesítményekben. Többségükbe már bejutniuk is nehéz a kerekes székkel, járókerettel vagy bottal közlekedő embereknek. Az akadálymentesített háziorvosi rendelők aránya 20 százalék alatt van, az egyéb, alapellátást biztosító intézményeké 12-13 százalék. A kórházak, klinikák esetében valamelyest kedvezőbb a kép: csaknem 40 százalékuk akadálymentes. Azonban itt is kizárólag a bejutásról és esetleg a belső közlekedéséről mondhatjuk ezt el – mondja Hegedűs Lajos, a MEOSZ elnöke, aki egyben az Országos Fogyatékosügyi Tanács társelnöke is. Az akadálymentesítés fogalma ugyanis nem merül ki a rámpák és a kapaszkodók kiépítésében, tágabb értelemben vett „hozzáférést” jelent. Bejutást, belső közlekedést, az orvosi vizsgálatok igénybevételének megkönnyítését.