A krónikus gondozási modell alkalmazása, az ennek elvére alapuló, a hazai alapellátásban elindult Krónikus Betegségmenedzsment Program jelentősen javította a magyarországi ellátórendszer hatékonyságát.
A kiterjesztett hatáskörű ápoló (Advanced Practice Nurse, APN) szerepkör a nemzetközi gyakorlatban bizonyítottan hozzájárul az ellátáshoz való hozzáférés javításához, az orvosi munkateher csökkentéséhez és a betegbiztonság erősítéséhez.
Az alapellátás megerősítése és a háziorvosok kapuőri szerepének hangsúlyozása már a 2010-es évek közepétől központi eleme volt a hazai egészségpolitikai stratégiának, ám a konkrét lépések – különösen a modern gyógyszeres terápiák kapcsán – sokáig várattak magukra. Ebben 2026 február 1-je hozott áttörést, amikor hatályba lépett a háziorvoslásban mérföldkőnek számító rendelet, amellyel érdemben bővítették az alapellátók vényírási jogosultságait.
Nem a halálról, hanem a méltó életről szól a Semmelweis Egyetem palliatív programja, amely a diagnózis pillanatától nyújt szakértő támogatást, és segít abban, hogy a gyógyíthatatlan betegséggel élő gyermekek és felnőttek számára minden pillanat érték maradhasson.
A Ritka és Veleszületett Rendellenességgel élők Országos Szövetsége (RIROSZ) megalapításának 20. évfordulója alkalmából kilenc hazai szakember munkáját ismerte el az emlékdíjjal.
A hazai valós klinikai adatok megerősítik a nemzetközi tapasztalatokat, miszerint a betegek döntő hányada (67%) a 4 éves utánkövetési időszakon túl is stabil, további kezelést nem igényel, miközben a 4 éven belüli terápiaváltás (15%) vagy ismételt ciklus (12%) aránya alacsony maradt.
A modern transzplantációs medicina egyik legégetőbb, mégis megoldatlan kérdése Magyarországon a szervre váró és a már szervátültetett betegek speciális immunizációjának finanszírozása. Az MSZSZ szerint ez nem csupán esélyegyenlőségi, hanem súlyos gazdasági és szakmai hiba is.