Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?
Történelmi lépésnek nevezte Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXXVII. Kongresszusán, hogy idén 150 milliárd forintnyi plusz pénz érkezik az intézményekhez, amelyet a dologi kiadásokra fordíthatnak.
Az orvos-esztétikai beavatkozások piaca az elmúlt években dinamikus növekedésen ment keresztül. A páciensek körében tapasztalható növekvő igény széles körű szolgáltatói kínálatot eredményezett: mára egészségügyi szakirányú képesítéssel rendelkező személyek (orvosok, illetőleg szakdolgozók), valamint egészségügyi szakirányú képesítéssel nem rendelkező személyek (pl. kozmetikusok) nagy számban vannak jelen a piac szolgáltatói oldalán. E sokszínűség ugyanakkor magában hordozza a bizonytalanságot is, hiszen a kompetenciahatárok elmosódása a páciensek biztonságát, valamint a kezelésekért, beavatkozásokért fennálló szakmai-, jogi- és etikai felelősséget egyaránt érinti.
Az utóbbi években alaposan ráerősítettek úgy az egészségügyi dolgozók, mint az ellátóhelyek ellenőrzésére. Az eddigi tapasztalatokról a XXVI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián számoltak be a szakemberek.