A rendszer nem működhet tovább úgy, hogy a döntésekből pont azok maradnak ki, akikről az egész szól – fogalmazott a MedicalOnline-nak Hegedűs Zsolt. Az új tárcavezető első miniszteri interjújában beszélt a parancsuralmi működés lebontásáról, a hálapénz „átalakult” rendszeréről és arról is, kiknek kell aggódniuk az egészségügyben induló transzparencia-leltár miatt.
Az EB javaslatot fogadott el az orvostechnikai eszközökre és az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre vonatkozó uniós szabályok egyszerűsítésére, írja a PharmaOnline.
Egy friss tudományos vizsgálat kimutatta, hogy a bizonytalan eredetű ízesített e-cigaretták rákkeltő és toxikus fémeket tartalmazhatnak, közli az InfoStart.
Az orvos-esztétikai beavatkozások piaca az elmúlt években dinamikus növekedésen ment keresztül. A páciensek körében tapasztalható növekvő igény széles körű szolgáltatói kínálatot eredményezett: mára egészségügyi szakirányú képesítéssel rendelkező személyek (orvosok, illetőleg szakdolgozók), valamint egészségügyi szakirányú képesítéssel nem rendelkező személyek (pl. kozmetikusok) nagy számban vannak jelen a piac szolgáltatói oldalán. E sokszínűség ugyanakkor magában hordozza a bizonytalanságot is, hiszen a kompetenciahatárok elmosódása a páciensek biztonságát, valamint a kezelésekért, beavatkozásokért fennálló szakmai-, jogi- és etikai felelősséget egyaránt érinti.
Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?
Történelmi lépésnek nevezte Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXXVII. Kongresszusán, hogy idén 150 milliárd forintnyi plusz pénz érkezik az intézményekhez, amelyet a dologi kiadásokra fordíthatnak.