A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége friss kutatásában összehasonlította a hazai táplálkozás ökológiai lábnyomát az OKOSTÁNYÉR®-ban ajánlott étrendi mintázat ökológiai lábnyomával.

A hipertónia megfelelő, irányelvek mentén történő ellátása – beleértve a felismerést (diagnózist) és a terápiát (célérték elérés) is – világszerte megoldatlan kérdés.

A túlsúly és elhízás kialakulásáért alapjaiban a hosszú távon fennálló, szükséglettel szembeni túlzott energiabevitel felelős. Mégis multifaktorális problémaként tartjuk számon, hiszen az energiaszükséglet és felhasználás egyensúlyzavarát genetikai, epigenetikai, fiziológiai, környezeti és szociokulturális faktorok együttesen idézik elő (1).

A szingapúri Nemzeti Rákközpont kutatói azt találták, hogy a vörös húsokban található pirin aktiválja a szervezetben a telomerázt, írja a hvg.hu.

Újabb étrend hódít, az atlanti, ami tulajdonképpen a mediterrán étrend oldalágának is tekinthető, írja a hvg.hu.

A Nature Foodban megjelent tanulmány szerint a legtöbb hasznot az hozza, ha a korábbinál több teljes kiőrlésű gabonát, diófélét és gyümölcsöt fogyasztunk.

Az utóbbi évtizedekben a túlsúly és az elhízás előfordulásának meredek emelkedése következtében az elhízáshoz kapcsolódó metabolikus és szervi eltérések is megszaporodtak, nemcsak a felnőtt, de a gyermek populációban is.

A Harvard Medical School kutatói a magas feldolgozottsági szintű élelmiszerek fogyasztásának egészségre gyakorolt hatásait vizsgálták, eredményeiket a Neurology folyóiratban publikálták.

Egy irodalmi áttekintés a kockázati tényezők jelentős csökkenését mutatta ki szív-érrendszeri, daganatos és anyagcsere-betegségek esetén a növényi alapú étrend követése esetén.

A csaknem 8700 személy bevonásával végzett kínai CLHLS vizsgálat asszociációt mutatott ki a fehérjében és gyulladásgátló anyagokban gazdag étrend, illetve a demencia kockázatának csökkenése között.