Nem osztja az egészségpolitika optimista álláspontját a bővülő források tekintetében az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) – derült ki a szervezet szerdai háttérbeszélgetésén.
Miközben az MKB Bank fokozatosan kiszáll a kórházi adósságok faktorálásából, az OTP egyre nagyobb lehetőséget lát ebben a tevékenységben – írja a Világgazdaság.
Sorozatunkban a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel (új Ptk.) 2014. március 15-én hatályba lépő változásokat tekintjük át az egészségügyi ellátók szemszögéből. Az első részben a cselekvőképességgel és a személyiségi jogok védelmével foglalkozunk.
Óvatos üzemmódba kapcsoltak a pénzintézetek, legalábbis, ami az egészségügyi intézmények beszállítói tartozásainak felvásárlását, a faktorálást illeti, hiszen nem tudni, vajon a kórházak régi-új tulajdonosa, az állam milyen partnernek bizonyul, illetve, hogy melyik intézmény marad talpon 2012 után is, s melyik nem.
A magyar kórházak csaknem harmada komoly pénzügyi problémákkal küszködik, és ez a beszállítókat is érinti. A faktoringot, azaz a számlakövetelés eladásával elérhető pénzkölcsönt mégis csak egy szűk réteg veszi igénybe. A kórházak számára ráadásul jövőre – az államháztartási törvényjavaslat értelmében – ez a lehetőség meg is szűnne.
Bár a hazai faktoringpiac az év első felében több mint 30 százalékos bővülést könyvelhetett el (a Magyar Faktoring Szövetség tagvállalatai 196 milliárd forintnyi számlát fogadtak be), e finanszírozási forma még mindig kevéssé ismert Magyarországon. Ez az egészségügyre is igaz, hiszen viszonylag csekély azon kórházak, illetve kórházi beszállítók száma, amelyek igénybe vették e szolgáltatást. Ezt csak részben magyarázza, hogy az ágazat iránt mindeddig csak néhány faktorcég mutatott érdeklődést, döntően a speciális ismeretek szükségességével indokolva a helyzetet, jóllehet az egészségügy a közfinanszírozás miatt a legkevésbé kockázatos szektorok közé tartozik. A faktoring a kórházak
folyamatos finanszírozására nem alkalmas,
szezonális problémák megoldására viszont annál inkább – mondta Márhné Kazarecki Éva, az egészségügyet negyedik esztendeje finanszírozó, állami háttérrel rendelkező Kvantum Faktor Rt. vezérigazgatója. A kórházak számára pedig ez most kimondottan jól jöhet, hiszen – a legnagyobb bevételüket jelentő OEP-finanszírozás 3 hónapos átfutása miatt – jelenleg még a nyári teljesítményük után járó bevételekből kénytelenek gazdálkodni, ami aligha lesz elegendő a fűtés, a megnövekedett betegforgalom fedezetére. A Kvantum Faktor saját technológiát dolgozott ki: a kórház előlegként megkapja kalkulált bevétele 60 százalékát – ennek 80 százalékát azonnal kézhez vehetik, míg a fennmaradó részt a futamidő végén. Hasonló konstrukcióban finanszíroz a CIB Faktor is. A társaság az OEPfinanszírozás 50 százalékát előlegezi meg – ismertette Horváth Gábor, a társaság kontrolling- és kockázatkezelési vezetője.