Összefüggést mutattak ki a krónikus fülzúgás és a depresszív-szorongásos tünetek kialakulásának kockázata között, közli az OTSZ Online.

Jelentős szakmai és technológiai fejlesztések valósultak meg az elmúlt években a debreceni Fül-Orr-Gégészeti és Fej- Nyaksebészeti Klinikán.

2023-ban Magyarországon a felnőttek 15-20 százalékánál kimutatható volt valamilyen fokú halláscsökkenés.

Piros Zsuzsanna célja, hogy a központban európai sztenderdeknek megfelelő, nemzetközi színvonalú betegellátás, oktatás és kutatás valósuljon meg.

A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

Az epilepsziás rohamokat számos, változatos megjelenésű, nem epilepsziás eredetű paroxysmalis jelenségtől kell elkülönítenünk. Ezek közül a legfontosabbak: syncope, pszichogén nem epilepsziás roham, migrén, TIA, transiens globális amnézia és egyes parasomniák.

Fülzúgásra panaszkodik a beteg? A diagnózis a leggyakrabban krónikus, szubjektív, idiopathiás tinnitus. Az állapot kezelése kihívásokkal teli; ezen a jövőben a probléma multidiszciplináris megközelítése segíthet, hiszen a tinnitus orvoslásában a pszichoterápia mellett a gyógyszeres terápia és biofizikai módszerek is szerepet kaphatnak.

A háziorvosokat a legtöbben pszichés, vagy olyan testi bajokkal keresik fel, amelyek hátterében életmódbeli, életviteli nehézségek állnak.

Halláscsökkenés, szívbetegségek, nyirokrendszer – mások mellett ezekről is hallhatnak az október 2-án folytatódó Szenior Akadémia résztvevői.

A jövő orvosai előadás és gyakorlat keretében ismerhetik majd meg a hiperbár oxigénterápia működését és alkalmazását, írja a ZAOL.