Az utóbbi években jelentősen megnőtt a szakirodalomban a myastheniás betegek életminőségére, a betegségteherre irányuló vizsgálatok, közlemények száma, melyekben rendre előtérbe kerül a betegséggel járó fáradékonyság kérdése is.

Az ILD-k korszerű diagnosztikai algoritmusában a nagy felbontású mellkasi CT-nek központi szerepe van, emellett elengedhetetlen a komorbiditások aktív keresése és kezelése. Az optimális ellátás az ILD-specifikus terápia és a társbetegségek együttes, személyre szabott menedzsmentjével érhető el.

A korai felismerés, a megfelelő gondozás és az exacerbációk megelőzése csak az alapellátás és a pulmonológiai szakellátás szoros együttműködésével valósítható meg.

2015. november 1. óta a jogszabályváltozásnak köszönhetően az oxigénkoncentrátorok hozzáférése jelentősen könnyebbé vált, a Nemzeti Egészségbiztosítási Pénztár kölcsönzéses formában támogatja a hozzájutást. A nemzetközi és a hazai gyakorlatban egyaránt a házi oxigénterápia legelterjedtebb, legkorszerűbb, legköltséghatékonyabb módja az oxigénkoncentrátor használata.

A krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) magas prevalenciájú kórkép, amelyet leginkább irreverzibilis alsó légúti obstrukció jellemez. A betegség következményeként megnőhet a reziduális térfogat, a mellkas hyperinflálódik, a légzési térfogat megtartása érdekében a belégzés erőteljesebb lesz, a belégző izmok fiziológiás mozgástartománya beszűkül, ami az izmok kedvezőtlen remodellingjéhez vezethet. 

A közelmúltban nemzetközi kutatási program indult, amelynek célja egy mesterséges intelligencia (MI) alapú modell fejlesztése.

A myasthenia gravis diagnosztizálását követő két éven belül fellépő myastheniás krízis jelentősen növelte a mortalitási rizikót, függetlenül attól, hogy milyen immunszuppresszív terápiát alkalmaztak.

A 2024-es GINA (Global Initiative for Asthma) ajánlások számos fontos újítást vezettek be a diagnosztika és a kezelés terén. Cél a személyre szabott, fenotípusalapú megközelítés előtérbe helyezése.

A nemzetközi szakértői testület felhívja a figyelmet a prevencióra és az időben történő, megfelelően felállított diagnózis jelentőségére, illetve kijelöli a kezelési stratégia új szempontjait.

A sürgősségi osztályok szakdolgozóinak 70 százaléka szükségesnek tartaná egy olyan protokoll kidolgozását, amely biztosítja az életvégi döntések országosan egységes kezelését – derült ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Sürgősségi Betegellátás Szakmai Tagozatának felméréséből.