A 2024-es GINA (Global Initiative for Asthma) ajánlások számos fontos újítást vezettek be a diagnosztika és a kezelés terén. Cél a személyre szabott, fenotípusalapú megközelítés előtérbe helyezése.
A nemzetközi szakértői testület felhívja a figyelmet a prevencióra és az időben történő, megfelelően felállított diagnózis jelentőségére, illetve kijelöli a kezelési stratégia új szempontjait.
A sürgősségi osztályok szakdolgozóinak 70 százaléka szükségesnek tartaná egy olyan protokoll kidolgozását, amely biztosítja az életvégi döntések országosan egységes kezelését – derült ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Sürgősségi Betegellátás Szakmai Tagozatának felméréséből.
Jelen átfogó áttekintő cikk a kiterjesztett Vaughan-Williams osztályozás alapján tárgyalja az antiarrhythmiás szerek hatásmechanizmusát, klinikai alkalmazását, farmakokinetikai jellemzőit, mellékhatásait és monitorozási követelményeit.
A humán metapneumovírus (hMPV) jelentős szerepet játszik a légúti fertőzések kialakulásában. A betegség diagnosztikai lehetőségeinek meghatározása és a kezelési stratégiák optimalizálása hozzájárulhat a betegség teljes körű gyógyításához.
A Covid–19-világjárványt okozó SARS-CoV-2 vírus a súlyos akut légúti tünetek lezajlását követően a betegek jelentős százalékánál hónapokig, de akár 1 éven túl is fennálló panaszokat képes okozni.
A cisztás fibrózis a fehér bőrű rassz leggyakoribb autoszomális, recesszív módon öröklődő anyagcsere-betegsége. Előfordulása világviszonylatban 1:2500, hazánkban 1:4000 az élve születettek között.
A súlyos asztma kezelésében ma már a klinikai és gyulladásos fenotípusok, valamint a társbetegségek figyelembevételével meghatározott célzott terápiák alkalmazása zajlik, ami magában hordozza a klinikai remisszió elérésének lehetőségét is.
Napjainkban a sclerosis multiplex (SM) etiológiájában környezeti, genetikai és autoimmun gyulladásos folyamatok szerepét feltételezzük, de kiváltó oka nem ismert teljes egészében.