Új diagnosztikai és műtéti eszközök érkeztek a Hódmezővásárhelyi -és a Makói járásban élő nők jobb egészségügyi ellátásáért.

A kampányban tett ígéretet még túl is teljesítve több mint 510 milliárd forint nettó többlettámogatást kap az egészségügy a 2027-es költségvetésből.

Az eszközöket a Nagyerdei és a Kenézy Gyula Campuson helyezték üzembe, ezzel tovább javítva a modern patológiai diagnosztika feltételeit.

A Szegedi Tudományegyetemen a betegélelmezés ma lényegesen kevesebbe kerül, mintha külső cég főzne.  A 2026 első félévi adatok 25-30%-os különbséget mutatnak a piaci árakhoz képest. Nem az adagokat csökkentettük,  nem az alapanyagokon spórolunk, sőt! Visszavettük a korábban kiszervezett szolgáltatást, átvettük a dolgozókat, fejlesztjük a konyhát, és ismét mi döntünk a beszerzésekről és mi biztosítjuk a minőséget. Múlt héten egy interjúban beszéltem arról, milyen nyomás nehezedett az egyetemre, hogy politikai kapcsolatokra hivatkozó vállalkozások jussanak megbízásokhoz. Az élelmezés története mutatja, hogy a szakmaisághoz való ragaszkodás pénzben is megérte.

A közel 1,63 milliárd forint értékű eszközbeszerzés a hazai meddőségi ellátás műszaki és laboratóriumi feltételeinek korszerűsítését szolgálja.

Csaknem húszmilliárd forint uniós támogatásból hajtott végre infrastruktúra- és eszközparkfejlesztést az Országos Mentőszolgálat (OMSZ).

Közel 5,5 milliárd forintnyi európai uniós forrásból valósult meg infrastruktúra- és eszközfejlesztés a Szent Imre, és ceglédi Toldy Ferenc kórházban.

A szakmai zsűri döntése alapján három nyertes egyenként 5 millió forintos támogatásban, a közönségszavazás három győztese pedig fejenként 3 millió forintban részesül.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Egy emlődaganatos beteg történetéből néhány hét alatt magán- és közellátási botrány, adatvédelmi ügy, intézményvezetési vita és politikai történet lett. Az Országos Onkológiai Intézet vezetése eddig jobbára csak közleményekben reagált. A MedicalOnline-nak most Dank Magdolna főigazgató és Mátrai Tamás orvosigazgató többórás beszélgetésben, dokumentumokat és hivatalos levelezéseket is bemutatva válaszolt az eredeti cikkben megfogalmazott állításokra.