2000 februárjában tartották az első rákellenes világkongresszust Párizsban, és ezen a napon írták alá azt a dokumentumot, amely világméretű összefogásra szólít fel a betegség ellen.

A jelenlegi prognosztikai módszereknél pontosabbnak bizonyult a betegek korábbi mammográfiás felvételeit is feldolgozó mesterséges intelligencia (AI) algoritmus.

Kevesebb az áttét és jobb a túlélési arány azoknál a daganatos betegeknél, akik részt vesznek szervezett szűrésen, ám hiába a korai felismerésből és gyógyításból eredő előny, ha nem sikerül rávenni az érintetteket a vizsgálatokon való részvételre.

Évente 2000 nőt és 1300 férfit veszítünk el két olyan daganatos megbetegedés miatt, amelyek korai szűréssel megelőzhetőek lennének. A legendásan rossz hazai részvételi arányokon a politikus „büntetéssel” javítana, mások szerint azonban nem csupán az egyén felelőssége, hogy sokan nem jutnak el a szűrővizsgálatokra.

Szembemegy a szűrések kötelezővé tétele a nemzetközi kötelezettségvállalásokkal – véli Alexin Zoltán adatvédelmi szakértő a Hírklikk szerint.

Egyelőre kevés konkrétumot lehet tudni arról, hogy milyen szűrővizsgálatokat tenne kötelezővé Pintér Sándor. A Telex próbált utánajárni.

Az elmúlt évtizedekben sokan és sokszor szorgalmazták az egészségtan bevezetését a nemzeti alaptantervbe, ha ez megvalósult volna, valószínűleg a szűréseken is lényegesen többen vennének részt.

A nők esetében továbbra is az emlőrák, a férfiaknál a prosztatarák a leggyakrabban diagnosztizált daganattípus, közölte a Magyar Rákellenes Liga.

A régióban elsők között biztosít vizsgálatokat az európai kezdeményezés Budapest, Újszász és Túrkeve állomásain.

A MIT kutatói egy egyszerű, a terhességi tesztnél alig bonyolultabb vizeletvizsgálatot dolgoztak ki egyelőre az egerek korai stádiumú tüdőrákjának kimutatására.