Szélesítenék a mammográfiás szűrésre hívottak körét
Magyarországon a nők kevesebb mint fele él az ingyenes mammográfiás vizsgálat lehetőségével, miközben évente mintegy nyolcezer új emlőrákos esetet diagnosztizálnak. A betegség emellett egyre fiatalabb korosztályt érint, így a szakemberek a szűrési életkor kiterjesztését és a népegészségügyi program átvilágítását sürgetik, írja az Economx.
A daganatos betegség fiatalodó trendjét jól mutatja, hogy a Nemzeti Rákregiszter adatai szerint a 45 év alatti betegek száma 2023-ban meghaladta a 800 főt, ami az újonnan diagnosztizált esetek több mint tíz százaléka – hívta fel a figyelmet Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet (OOI) főigazgatója. Bár a lakosság körében elterjedt tévhit szerint a mellrák főként az idősebbeket veszélyezteti és a családi halmozódás hiányában nem jelent veszélyt, az adatok ennek ellenkezőjét bizonyítják. Egy friss felmérés szerint a fiatalabb nők jelentős része nincs tisztában a veszélyekkel, csupán ötödük végez rendszeres önvizsgálatot, noha ez az emlőtudatosság elengedhetetlen eleme lenne.
A korai felismerés életmentő szerepét a legújabb hazai statisztikák is alátámasztják. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adataiból kiderül, hogy a szűrésen felfedezett daganatoknál a kezdő szervi áttét aránya mindössze 3,7 százalék, míg a szűrést kihagyóknál ez az érték közel négyszerese, 14,4 százalék. Ennek megfelelően a szűrővizsgálaton részt vevő betegek körében az egy- és hároméves halálozási mutatók is lényegesen kedvezőbbek. Ennek ellenére a részvételi hajlandóság elmarad az OECD-átlagtól: a megszólított hazai nőknek csupán 48 százaléka megy el a kétévente esedékes mammográfiára.
A részvételi arány növelése érdekében átfogó reform készülődik. Az OOI főigazgatója szerint indokolt lenne a jelenlegi 45-65 éves szűrési korhatárt 40-70 évre szélesíteni. Az egészségügyi kormányzat a népegészségügyi szűrések Teljes körű átvilágítását végzi, a betegutaktól a finanszírozáson át a meghívórendszer korszerűsítéséig, amelynek eredményeként 2026 végéig készül el az új intézkedési terv.
A szűrésektől való távolmaradás hátterében gyakran a vizsgálattal kapcsolatos tévhitek és korábbi kellemetlen élmények állnak. Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Egyesület alelnöke kiemelte: a modern mammográfiás gépek már nem okoznak fájdalmat, a vizsgálat sugárterhelése pedig elenyésző, mindössze egy repülőúténak felel meg. A szakember emellett a papíralapú meghívók korszerűsítését és a betegutak gördülékenyebbé tételét szorgalmazta.
A prevenció másik fontos területe a genetikai érintettség kezelése. Dank Magdolna jelezte: széles körű szakmai egyeztetést kezdeményeztek a NEAK-kal és a szakmai kollégiumokkal arról, hogy a BRCA-génmutációval élő, illetve a masztektómián átesett nők esetében milyen helyreállító és kockázatcsökkentő műtéteket biztosítsanak közfinanszírozottan. Becslések szerint ez évente 200–300 beteget érinthet, a támogatási rendszer átalakítása pedig nemcsak a sebészeti beavatkozások árát, hanem a rekonstrukciót, a pszichés támogatást és a beteg hosszú távú életminőségét is figyelembe venné, írja az Economx.
