Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) remélt 70 milliárd forintra vár az alapellátás, hogy végre funkcionálisan is működhessenek a praxisközösségek, ám Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos szerint jelentős forrásbevonás nélkül is lehetne néhány azonnali eredményt produkálni.

Változnak az állam működését érintő egyes törvények, közli parlamenti beszámolójában a Magyar Távirati Iroda.

Az ágazat digitális fejlesztésének alapjait öt évvel ezelőtt az EESZT rakta le, amelynek fejlesztését és üzemeltetését az ESZFK végzi. A szervezet ügyvezetőjét, Szabó Bálintot a legújabb fejlesztési irányokról is kérdeztük.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökségi ülésén részt vett Takács Péter államtitkár, közölte a köztestület a honlapján.

Miközben a Covid-pandémia nyomán sok teherrel és a kényszerűség szülte változással kellett szembenézniük a háziorvosoknak, szerveződni kezdtek a praxisközösségek is. Mindezek együttesen számos módosulást hoztak az alapellátásban.

Tizenöt szakember készített egészségügyi stratégiát a következő kormánynak. Erről kérdezte a Népszava a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői egyesület egyik alapítóját, Kósa Istvánt.

2050-re 18%-ról 30%-ra nő a 65 éven felüliek aránya és négyszeres lesz a mozgásában korlátozott, önmagát ellátni képtelen, fizikai és mentális hátrányokkal küzdő idősek száma. Ennyi idős, nagyrészt demens beteg ember ellátására kell felkészülni.

A jelenlegi hazai gyakorlatban a „megfelelő beavatkozás a megfelelő betegnek” elv máig nem valósult meg a szükséges mértékben.

Közzétette véleményét a MOK a miniszterelnökkel történt megállapodáson túlterjeszkedő, előzetes egyeztetés nélkül meghozott egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről.