A Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális munkája során már az 1990-es években felismerte, hogy a hátrányos helyzetű csoportok segítése csak akkor lehet igazán eredményes, ha specializált egészségügyi szolgáltatásokat nyújtanak betegeik számára.

Az egészségbiztosító azért alkotta meg a csípő-és térdprotéziseknél az új szakmai protokollt, hogy elérjük a pandémia előtti várakozási időket, írja az Economx.

Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) remélt 70 milliárd forintra vár az alapellátás, hogy végre funkcionálisan is működhessenek a praxisközösségek, ám Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos szerint jelentős forrásbevonás nélkül is lehetne néhány azonnali eredményt produkálni.

Változnak az állam működését érintő egyes törvények, közli parlamenti beszámolójában a Magyar Távirati Iroda.

Az ágazat digitális fejlesztésének alapjait öt évvel ezelőtt az EESZT rakta le, amelynek fejlesztését és üzemeltetését az ESZFK végzi. A szervezet ügyvezetőjét, Szabó Bálintot a legújabb fejlesztési irányokról is kérdeztük.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökségi ülésén részt vett Takács Péter államtitkár, közölte a köztestület a honlapján.

Miközben a Covid-pandémia nyomán sok teherrel és a kényszerűség szülte változással kellett szembenézniük a háziorvosoknak, szerveződni kezdtek a praxisközösségek is. Mindezek együttesen számos módosulást hoztak az alapellátásban.

Tizenöt szakember készített egészségügyi stratégiát a következő kormánynak. Erről kérdezte a Népszava a Konszenzus az Egészségért Kör Szakértői egyesület egyik alapítóját, Kósa Istvánt.

2050-re 18%-ról 30%-ra nő a 65 éven felüliek aránya és négyszeres lesz a mozgásában korlátozott, önmagát ellátni képtelen, fizikai és mentális hátrányokkal küzdő idősek száma. Ennyi idős, nagyrészt demens beteg ember ellátására kell felkészülni.