Tudjuk, tapasztaljuk, hogy a gyógyításra felesküdött orvosok számára milyen nehéz a halál kérdéskörét beemelni a praxisba. Nagy az ellenállás az ilyen tematikájú képzésekkel szemben. Ráadásul, ha kommunikációs képzésről van szó, akkor sokan végképp egy legyintéssel intézik el. „Nem tudomány, nincs azon mit tanulni.”

A sürgősségi osztályok szakdolgozóinak 70 százaléka szükségesnek tartaná egy olyan protokoll kidolgozását, amely biztosítja az életvégi döntések országosan egységes kezelését – derült ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) Sürgősségi Betegellátás Szakmai Tagozatának felméréséből.

Az elmúlt hetekben megint elég sokat cikkeztek a betegjogokról, mármint azok minduntalan megsértéséről. Joggal. Az ElitMed.hu cikke.

Végül az oltásellenesek bizonyultak a leghangosabbnak a Magyar Orvosi Kamara Agora rendezvényén szombaton, ahol a szűrésekről tervezett párbeszéd végül felpaprikázott hangulatú személyeskedésbe torkollt. Legalábbis az egyik fél részéről.

Vajon mindenki számára adott, hogy az életvégi út ösvényét járva, azt a lehető leghumánusabb módon, méltósággal, szeretettel, hozzátartozók által kísért módon tehesse? Dr. Zeller Judit jogásszal a WMN-hu beszélget.

A nemrég elhunyt Karsai Dániel jogi csapatát Stánicz Péter ügyvéd vezette az Emberi Jogok Európai Bizottsága előtt – a 24.hu kérdezte.

Vita zajlott a Brain Baron az eutanáziáról, ahová eredetileg négy vitapartnert hívtak meg, közli a Telex.

A csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely azt mondta, nem szerepelt a kormány előtt az önálló szakrendelők államosításáról szóló javaslat.

Tavaly 23 877-en fordultak valamilyen panasszal a betegjogi képviselőkhöz, ami három százalékos növekedést jelent 2022-höz képest.

Nem az eutanáziát kell engedélyezni, hanem biztosítani mindenki számára hozzáférhetően a palliatív ellátást – derült ki a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Agora – az életvégi döntésekről című rendezvényén, ahol a társadalmi vitába kapcsolódhattak be a résztvevők.