Az SE-n és az SZTE-n folyó fejlesztések kiemelkedő jelentőségűek azokban az esetekben, amikor a betegek nem reagálnak a hagyományos gyógyszeres kezelésekre.

A derékfájdalom az egyik leggyakoribb egészségügyi probléma, ami legtöbbször pihenés  hatására néhány napon belül elmúlik.

Az elveszett vagy sérült érzékszervi funkciók helyreállításában segíthet a transzkraniális optogenetikai információtovábbítási eljárás.

Az ELTE és az Arizonai Egyetem kutatói tárták fel, hogyan kódolja az agy a társadalmi hierarchiát, és miként befolyásolja ez a vizuális figyelmet.

A hosszú élet egyik fontos tényezője a stresszterhelés és az idegrendszer állapota — ez azonban nehezen mérhető. A tudatos önmegfigyelés ilyenkor nagyon fontos, de ma már olyan technológiák is rendelkezésre állnak, amelyek segítenek pontosabban monitorozni ezeket a belső folyamatokat.

A Utah Egyetem kutatói új eredményeket közöltek: két, sejtcsoport viselkedik „gyorsítóként” és „fékként” a szorongás kialakulásában, írja a Liner.

A szédülés és egyensúlyzavar a klinikai gyakorlat gyakori, heterogén eredetű tünetegyüttese. A differenciáldiagnosztika a jóindulatú perifériás kórképektől az életet veszélyeztető centrális okokig terjed, ezért strukturált megközelítést igényel. A szédülés ellátásának kulcsa a szindrómaalapú triázs, a standardizált bedside tesztek szakszerű alkalmazása, a célzott képalkotás és a bizonyítékokon alapuló, lépcsőzetes terápia. 

A spaszticitás egy akutan jelentkező betegségekhez tartozó tünet, amely krónikus betegségként viselkedik; a beteget kezelő orvosoknak fokozott figyelemmel kell kísérniük a beteg állapotának változásait, ennek megfelelően kell az adott stádiumnak megfelelő terápiás eszközöket alkalmazniuk.

Az eredmények szerint a munkamemóriában részt vevő neuronok ilyenkor sem csendesek, hanem ugyanúgy tüzelnek, mintha használnánk ezeket a pillanatnyilag felesleges információkat.

Az agysejtek térbeli tájékozódásban betöltött szerepét vizsgálják a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének szakemberei.