Az Európai Egészségügyi Adattér (EHDS) nem csupán egy új informatikai projekt vagy egy újabb adatvédelmi szabályozás, hanem az egészségügyi adatok kezelésének új európai rendje. A 2027 és 2031 között fokozatosan alkalmazandó szabályok miatt Magyarországnak már most érdemes elkezdeni összehangolnia a jogi, intézményi, technikai és szakmai felkészülését.

A Szegedi Tudományegyetemen a betegélelmezés ma lényegesen kevesebbe kerül, mintha külső cég főzne.  A 2026 első félévi adatok 25-30%-os különbséget mutatnak a piaci árakhoz képest. Nem az adagokat csökkentettük,  nem az alapanyagokon spórolunk, sőt! Visszavettük a korábban kiszervezett szolgáltatást, átvettük a dolgozókat, fejlesztjük a konyhát, és ismét mi döntünk a beszerzésekről és mi biztosítjuk a minőséget. Múlt héten egy interjúban beszéltem arról, milyen nyomás nehezedett az egyetemre, hogy politikai kapcsolatokra hivatkozó vállalkozások jussanak megbízásokhoz. Az élelmezés története mutatja, hogy a szakmaisághoz való ragaszkodás pénzben is megérte.

Több mint 30 fiatal kutató, orvos, orvostanhallgató dolgozott ki kész megoldási javaslatokat a legégetőbb egészségügyi kihívásokra.

Az ügyészség ellenőrzést folytatott egy egészségügyi szakember tudományosan nem igazolt, megtévesztő vizsgálatával kapcsolatban.

A biztosítási évforduló közeledtével számos cég jelentős, akár 20 százalékot is meghaladó díjemelésről kap értesítést biztosítójától.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Jelentős változtatás (lenne) indokolt az oxigénterápiára szoruló hazai betegek ellátásában annak érdekében, hogy az érintettek terhei csökkenhessenek, az egészségbiztosító pedig a mainál költséghatékonyabban finanszírozhassa a piacot.

Árkorrekciót, áfacsökkentést és a támogatás átalakítását sürgették a gyógyászati segédeszközök forgalmazói hétvégi szakmai konferenciájukon, írja a Népszava.

Az Opella tudományos rendezvény keretein belül ismertette gyógyszerészek, háziorvosok, belgyógyász és gasztroenterológus szakorvosok felé a "Zsírmáj összefüggései", az MASLD felismerésének jelentőségét és új megközelítését.

Évi 20 millió szövettani minta AI-támogatott feldolgozással, 12400 ágyas egyetemi kórház és napi 29 millió betegvizit. A Kontroll útibeszámolója.