Az Európai Unió Helyreállítási Alapjából (RRF) remélt 70 milliárd forintra vár az alapellátás, hogy végre funkcionálisan is működhessenek a praxisközösségek, ám Békássy Szabolcs országos kollegiális vezető háziorvos szerint jelentős forrásbevonás nélkül is lehetne néhány azonnali eredményt produkálni.

A Pénzcentrum szerint ágykihasználtságban Baranya és Komárom-Esztergom járnak az élen, míg Csongrád-Csanád, Nógrád és Somogy le vannak maradva az átlagtól.

A hazai adatok azt mutatják, hogy az érintett betegkör nagysága és az amputációt jellemző mutatók alapján a nyugat-európai helyzethez képest jelentős elmaradásban vagyunk.

A praxisokban évről évre kevesebb a háziorvos, és remény sincs rá, hogy belátható időn belül növekedne a létszámuk. A dietetikusok bevonása az alapellátásba nemcsak a minőségi egészségügyi ellátás javítását, hanem a népegészségügyi mutatók pozitív változását és az egészségügyi kiadások csökkentését is eredményezheti a lakosság, valamint a gazdaság számára.

A családorvosok május 19-i világnapja alkalmából a Háziorvosok Online Szervezete (HAOSZ) közleményt tett közzé.

A világgazdasági válság miatt egyelőre nem számíthat jelentős többletbevételre az ágazat, így a hatékonyságnövelés lehet a túlélés kulcsa 2025-ig, ugyanakkor a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő célja, hogy az állami kiadások növelése mellett a közellátásban biztosítsák a gyógyító tevékenységet.

Kökény Mihály korábbi miniszter cinikusnak és értékválasztást tükrözőnek tartja a kormány hozzáállását az egészségügyhöz, írja a Hírklikk.

Minden klinikai szakterület számára elengedhetetlen, hogy legyen egy olyan, folyamatosan megújuló és mindig aktuális dokumentuma, mely pontosan meghatározza a szakterület szakorvosainak kötelezően elvégzendő és elvégezhető szakmai tevékenységének körét, szabályozza a szakterület szakmai kapcsolatrendszerét.

A polgáraival törődő, szolidáris államra lenne szükség, amely nem büntetésekkel akarja kikényszeríteni a szerinte megfelelő viselkedést, hanem az emberek jólléte érdekében nagyobb szerepet vállal.

Miközben a döntéshozók számára a gazdasági növekedés a legfőbb cél, kérdés, hogy a hazai nagy ellátórendszerek, így az egészségügy, az oktatás vagy a szociális szféra felkészült-e arra, hogy a megfelelő humántőke hátteret biztosítsa ehhez.