A Hévízi-tó jelenlegi állapotáról, fejlesztési lehetőségeiről és a gyógyvízzel kapcsolatos adatokról és aggodalmakról is szó volt.

A sikeres táplálásterápia nem csak az egyénre, hanem az egészségügyi költségvetésre is pozitív hatással van. A tápláltsági állapot javítása csak megfelelő beteg együttműködéssel érhető el. Ehhez nekünk, egészségügyi dolgozóknak ismernünk kell a sikertelenséghez vezető tényezőket és az azok kiküszöbölését célzó beavatkozási lehetőségeket. Ezek a tényezők összefügghetnek a beteg környezetével, családjával és az ellátó egészségügyi személyzet tudásával, hozzáállásával is. Vannak a beteg egyéni adottságaiból adódó befolyásoló tényezők és az alkalmazott tápszerek tulajdonságai sem semlegesek a siker szempontjából. 

Lenti Magyarország első mintavárosaként szeretne felzárkózni a világszerte kék zónaként ismert régiókhoz a hosszabb és egészségesebb életért.

Ahol a szakorvosi elérés nehezebb, a technológia egyfajta pótmegoldásként jelenik meg. A gyógyszerek mellékhatásairól a 30–39 évesek tájékozódnak a leggyakrabban az MI segítségével, derül ki az NN Biztosító Egészség 2026 kutatásából.

Ellátási alapcsomaggal nem készül a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő új főigazgatója, Kaló Zoltán, ellenben büntetések helyett pozitív ösztönzőkkel, adatalapú döntésekkel és egészségnyereség-méréssel alakítaná át a hazai ellátást.

Olyan MI-vel támogatott platformot hoztak létre, amely a genomikai, képalkotó és klinikai információk integrált elemzésével támogathatja a terápiás döntéshozatalt.

A kórházak gazdálkodásáról szóló viták többnyire a nagy számokról szólnak, hogy mekkora az egészségügy részesedése a GDP-ből, elegendő-e a finanszírozás, mekkora az intézmények adósságállománya, mennyivel kellene emelni a HBCS forintértékét és a béreket, mennyit kell fizetni a külső ügyeletért, stb. Ezeket egy kórház vezetése aligha befolyásolja. Van azonban számos kisebb terület, ahol a menedzsment döntései – megfelelő felhatalmazás és minőségbiztosítás esetén – érdemben javíthatják a gazdálkodás hatékonyságát.

2026-ban különleges mérföldkőhöz érkezik a koraszülött közösség: idén lesz 15 éve, hogy Magyarország csatlakozott a koraszülöttek világnapjához.

A változtatások pontosítják az egyes miniszterek feladat- és hatásköreit, egyértelműsítik az államigazgatási szervek irányítását, és megerősítik a kormányzati döntéshozatal rendszerét.

Hétfőn benyújtotta az Országgyűlésnek a 2026-os költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslatot a kormány.