A korai felismerés, a megfelelő gondozás és az exacerbációk megelőzése csak az alapellátás és a pulmonológiai szakellátás szoros együttműködésével valósítható meg.

A hazai szűrőprogramról, a COPD és a tüdőrák összefüggéseiről, valamint a tüdőgyógyászatban zajló gyógyszerfejlesztési és digitális paradigmaváltásról kérdeztük Horváth Ildikót, a DE Tüdőgyógyászati Klinikájának vezető professzorát, az OKPI kutatási és oktatási igazgatóját.

A tüdőrákkal kapcsolatos legmodernebb kezelési lehetőségeket vitatták meg hétfőn a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikáján rendezett szakmai szimpóziumon.

A tüdődaganat korai felismerése a teljes gyógyulás lehetőségét ígéri, erről is beszélt Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója.

A vizsgálat elsőként nyújt evidenciát a vareniklin, a bupropion és a nikotin tapasz összehasonlító hatékonyságára vonatkozóan pszichiátriai betegséggel vagy anélkül élőkben, kettős vak módon, mindhárom kezelést placebohoz viszonyítva.

„Szembe kell a szakembereknek és a betegeknek is nézniük azzal, hogy ez függőség, ami valójában egy betegség. A páciensünkkel is meg kell ezt értetni. Mindenkinek más lesz az az érv, ami meggyőzi őt arról, hogy addikcióban szenved."

A dohányzásról leszokás elősegítése minden egészségügyi dolgozó feladata. Minden páciens esetében elvégzendő a minimálintervenció, mely mindössze 3-5 percet vesz igénybe.

Tüdőrákban is teret hódít a személyre szabott medicina. A betegségkép, melyet korábban homogénként voltunk kénytelenek felfogni, rendkívül variabilis – mondta lapunknak dr. Ostoros Gyula, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnöke.

Lázár János belátható időn belül célként tűzné ki a „dohányfüstmentes Magyarországot, közli az MTI nyomán a kormany.hu.

Amióta tüdőgyógyászként dolgozom, annyi új elérhető korszerű terápia nem került még a praxisba, mint az elmúlt öt évben – mondja a lapunknak adott interjúban dr. Sárosi Veronika, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság főtitkára.