Ha egy hosszabb és egészségesebb élet lenne a tét, miből vennénk vissza már ma, és mi az, amin nem változtatnánk?

A dohányzás visszaszorítása, a korai felismerés, a szervezett betegutak, az új terápiákhoz való hozzáférés és az egészségügyi adatok jobb felhasználása egyszerre igényel szakmai és szakpolitikai lépéseket. 

A dohányzási és nikotinfogyasztási szokások az elmúlt évtizedekben jelentős átalakuláson mentek keresztül.

A serdülőkorban rögzült egészségmagatartási minták hosszú távon meghatározzák a felnőttkori krónikus megbetegedések kockázatát, írja az Economx.

A hazai szűrőprogramról, a COPD és a tüdőrák összefüggéseiről, valamint a tüdőgyógyászatban zajló gyógyszerfejlesztési és digitális paradigmaváltásról kérdeztük Horváth Ildikót, a DE Tüdőgyógyászati Klinikájának vezető professzorát, az OKPI kutatási és oktatási igazgatóját.

A dohányzásmentes világnapon arra hívták fel a figyelmet, hogy az új nikotintermékhez köthető  marketingtevékenység komoly kockázatokat rejt.

Közel negyven éve, hogy május 31-ét a WHO Dohányzásmentes Világnapnak nyilvánította, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a dohányzás veszélyeire, a megelőzés és a leszokás fontosságára.

Számos európai kutató, köztük Szemelyácz János, a Magyar Addiktológiai Társaság elnöke nyílt levélben bírálja az EU dohánytermék-irányelvét.

Példátlan ütemben fejlődött az elmúlt évtizedben a tüdőrák diagnosztikája és terápiája, alapjaiban átalakítva a klinikai gyakorlatot. A gyors változások nyomon követésére preceptorship program indult a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikáján.