A Cell Host & Microbe folyóiratban megjelent cikkben egy szisztematikus irodalmi áttekintést készítettek arról, hogy a bélmikrobiom pontosan milyen szerepet tölt be a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásában.
A megelőzés fontos eleme az antibiotikumhasználat indikációjának pontos meghatározása, a széles spektrumú antibiotikumadás lehetőség szerinti kerülése, a panaszt okozó antibiotikum leváltása, illetve a bélflóra összetételét megőrizni hivatott probiotikumok alkalmazása.
A bél mikroflórájának felborulása (diszbiózis) számos betegség okozója és következménye is lehet. A felnőttkorra jellemző mikroflóra-struktúra 2 éves életkorra alakul ki. Ezt a folyamatot az első 1000 napban érő ártalmak jelentős mértékben képesek károsítani, mint a terhesség, a szülés lefolyása és a csecsemő táplálása.
Régen ismert, hogy a nem megfelelő táplálkozás károsítja az idegrendszer fejlődését. A múlt század közepén fedezték fel phenylketonuriás gyermekeknél, hogy a nem megfelelő táplálás következtében szellemii károsodás alakul ki. Ismert, hogy az alultápláltság, a vashiány esetén károsodik a mentális fejlődés. A táplálkozás és a mentális funkciók közötti kapcsolat lehetősége közismert.
Az elmúlt évtizedekben jelentősen megszaporodott az allergiás megbetegedések incidenciája. Számos káros pre-és postnatalis tényező az első ezer napban diszbiózishoz vezet.
Számos olyan reakció létezik, ami bizonyos élelmiszerek elfogyasztása után nemkívánatos tüneteket okoz embereken. Ezek egy része kisebb számban ételek okozta toxikus ártalmak, nagyobb része nem toxikus ártalmak.
Míg az első hullámban a megfertőződés kockázata tíz-tizenkétszeres volt az egészségügyben dolgozóknál, mára annak az esélye, hogy a betegek ellátása közben kapja el a koronavírust a gyógyító személyzet, csupán a kétszerese a civil társadalom tagjaihoz viszonyítva.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?