Hiába költ az állam milliárdokat az egészségügyre, a magyarok elhízottak, isznak és dohányoznak, de nem járnak el a mindenki számára ingyenes szűrésekre sem. Így nem csoda, ha nem javulnak a mortalitási és morbiditási mutatók. Mindennek kapcsán a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) XIX. konferenciáján az a kérdés is felmerült, hogy a népet kell-e leváltani, vagy az egészségpolitikát?

A Publicus felméréséből kiderül, hogy a válaszadók fele elutasította azt, hogy díj ellenében soron kívül lehessen vizsgálatokra menni, írja a Népszava.

A Publicus felméréséből kiderül, hogy a válaszadók fele elutasította azt, hogy díj ellenében soron kívül lehessen vizsgálatokra menni, írja a Népszava.

A K&H Gyógyvarázs Jövő gyógyítói című pályázatán idén az orvosokon kívül fiatal nővéreket, mentősöket, asszisztenseket is lehet jelölni.

A magyar lakosság 98 százaléka hallott már a szürkehályogról, de mindössze 13 százalék tartja magát tájékozottnak a témában.

A kormány a 2025 őszén kezdődő tanévtől szinte minden magyar egyetemen jelentősen csökkentené az állami ösztöndíjas helyek számát.

Az egészségügyi átszervezések enyhíthetik a munkaerőhiányt ott, ahol külföldről toboroznak dolgozókat, ugyanakkor súlyosbíthatják azt a származási országban, írja a Mandiner.

A kockázati korcsoportba tartozó magyar férfiak azért nem járnak szűrővizsgálatra, mert nem tudják, hogy veszélyeztetettek.

Az elmúlt évtizedekben sokan és sokszor szorgalmazták az egészségtan bevezetését a nemzeti alaptantervbe, ha ez megvalósult volna, valószínűleg a szűréseken is lényegesen többen vennének részt.

A többi között az orvosi pályán helyezkednének el legszívesebben a tudományos-technológiai képzések hallgatói.