A daganatos betegségek kezelésének egyik legnagyobb kihívását a tumorok nagyfokú biológiai heterogenitása jelenti, ami szükségessé tette a precíziós onkológiai szemlélet térnyerését. Ebben a folyamatban kulcsszerepet játszanak a digitális ikrek, a betegek folyamatosan frissülő, dinamikus virtuális reprezentációi.

Európa éppen most kapcsol magasabb fokozatba, a következő lépésekről pedig november 25-én a budapesti Digital Health Summit szakmai előadói is beszámolnak.

Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]

Az ágazatvezetés egyes intézkedésekből még nem rajzolódik ki, milyen egészségügyi rendszert akar felépíteni a kormány – ezért átfogó ágazati stratégiát sürget Sinkó Eszter, míg Orosz Éva szerint nem feltétlenül kell kész tervet letenni az asztalra.

Az egészségipar, az agrárium, a járműipar, a robotika, az MI összekapcsolásával kívánják erősíteni az innovációs tevékenységet.

A PwC Magyarország reprezentatív piackutatása szerint a felhasználók bíznak a központi platformokban, de a rendszerszintű hatékonyságot gátolja az egységes betegút hiánya.

Az európaiak 82 százaléka nyitott arra, hogy az AI szerepet kapjon az egészségügyi ellátásban, Magyarországon még magasabb ez az arány.

Barta Judit habilitált egyetemi docens vezeti a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikáját július elsejétől.

Június 15-én befejeződtek a Semmelweis Egyetem végzőseinek záróvizsgái, amelyek mérföldkövet jelentettek a hazai felsőoktatás digitalizációjában.

A magyar fiatalok 36 százaléka, míg az európai fiatalok 44 százaléka "túl sok" időt tölt képernyő előtt, derült ki egy felméréséből.