Japán kutatóknak sikerült jól működő fogakat növeszteniük felnőtt egerekben egérembriókból vett sejtek felhasználásával, és remélik, hogy a jövőben embereknél is használható lesz új technológiájuk.

Érzékenységet okozó áramlás Fognyaki, gyökér-, cement- és dentinérzékenységnek is nevezik azt a tünetegyüttest, amelyet több mint száz éve leírtak már, de általános panasszá csak napjainkban vált. Az utóbbi időben ugyanis, hála a megfelelő prevenciónak, csökkent a fogbetegségek száma, és egyre több az idős korra megmaradó fog. Az ínysorvadás, a cement- és a zománcréteg kopása vagy savas ételek-italok okozta oldódása érzékennyé teszi a fogakat. Ez a dentinérzékenység hazánk felnőtt lakosságának mintegy 40 százalékát érinti, de fogorvoshoz kevesen fordulnak, pedig a pulpára is kiterjedő irritáció fogbélgyulladással járhat, ami a fog elvesztéséhez vezethet. A dentinérzékenység hátterében a ma elfogadott elmélet szerint a szabaddá vált dentincsatornák folyadékáramlása áll. Ezeket a gyökérfelszínen cement és ínyszövet, a koronán változó vastagságú zománcréteg fedi. A szabaddá vált csatornákban a dentinfolyadék a különböző hő- és ozmotikus (hideg-meleg; édes-sós-savanyú) ingerek hatására kifelé vagy befelé áramlik, ez pedig fájdalmat okozhat. Dentinérzékenység ugyan a fog látható anyagvesztesége nélkül is kialakulhat, például fogkő-eltávolítás vagy fogfehérítés után, az esetek többségében mégis fognyaki vagy rágófelszíni kopásokat figyelhetünk meg. Ezek egyik oka a helytelen (kemény fogkefével, durva fogkrémmel, a fogak külső felszínének vízszintes súrolásával végzett) fogmosás. Az éjszakai fogcsikorgatás rágófelszíni és fognyaki kopásokat okoz. A differenciáldiagnosztika szempontjából a fogszuvasodás és a fogágybetegségek elkülönítése a fogorvos feladata.