Adományozott petesejt A legenyhébb megfogalmazás szerint is azt mondhatjuk: a szakma elégedetlen az asszisztált reprodukciós eljárások terén hamarosan bekövetkező változásokkal. A kormány már támogatta, és jelenleg az Országgyűlés előtt vannak azok az egészségügyi tárgyú törvénymódosítások, amelyek egyike ugyan feloldja a petesejtadományozáskor megkövetelt anonimitást, ám továbbra is kizárja, hogy rokonokon kívül mások, így például barátnők segíthessenek egymáson.   Pedig információink szerint az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Humán Reprodukciós Bizottsága eredetileg ilyen értelmű javaslatot tett az egészségügyi miniszter asztalára, csakhogy a kormány elé már nem az általuk támogatott változat került. Igaz, a miniszter tanácsadó testületeként ismert ETT véleményét az ágazat vezetője nem köteles figyelembe venni. Korábban az anonimitás eltörlését szorgalmazta az állampolgári jogok országgyűlési biztosa és az adatvédelmi ombudsman is, míg a dajkaanyaság lehetőségének megteremtéséért, illetve az egyedülálló nők jogaiért a Társaság a Szabadságjogokért és a Lombikprogramban Részvevőkért Alapítvány emelt szót – mindeddig sikertelenül.

Kívánatos gyerekek A meddő párok aránya világszerte mintegy 15-20 százalékra tehető. Náluk a kívánt terhesség a rendszeres, védekezés nélküli közösülések ellenére sem következik be egy év alatt. Megfelelő javallat esetén hímivarsejt- és embrióadományozást végezhetünk, folyik a petesejt-adományozás jogi szabályozásának egyértelművé tétele, míg a dajkaanyaság jogi és etikai kérdésének megoldására még várni kell. Ám addig is sok a kezelési lehetőség. Az elmúlt két évtizedben a humán reprodukció területén végbement fejlődés eredményeként ma már számos olyan pár vágya teljesülhet, akik korábban nem számíthattak gyermekáldásra. Az orvostudomány mai állása szerint terhesség létrejöttéhez elvileg egyetlen petesejt és egyetlen hímivarsejt is elegendő lehet. Okok és arányok Az emberi reprodukciós működés zavarának különböző okai lehetnek. Az esetek 30-30 százalékában kizárólag a nők, illetve kizárólag a férfiak, 25 százalékban a párok mindkét tagjának szervezetében található olyan eltérés, ami a terhesség elmaradásához vezet. Mintegy 10-15 százalékra tehető azon esetek száma, ahol nem sikerül kideríteni az okot.

Kényes kérdések Ha minden időben, úgy és akkor történik, ahogyan azt a parlament meghatározta, akkor jövő nyáron elvben már nem lehetnek olyan párok Magyarországon, amelyek szegénységük avagy pillanatnyilag fennálló rossz anyagi helyzetük miatt esnek el a meddőségi kezelés lehetőségétől. Hogy ma élnek ilyenek, az nem kérdés, elég csak arra gondolni, mekkora terhet jelent kifizetni a kezeléshez szükséges gyógyszereket. Nem véletlen, hogy Újhelyi István kormánymegbízott, országgyűlési képviselő javaslatára nemcsak tárgyalt e kérdésről a parlament, hanem június 28-i határozatában fel is kérte a kormányt, egy éven belül dolgozza ki a szükséges javaslatokat. Ennél kevesebb időt, csupán fél évet kapott a kabinet arra, hogy az adatvédelmi biztos, az egészségbiztosító, a meddőségi centrumok és a civil szervezetek bevonásával határozza meg a kezelést végző intézmények eredményességének nyomon követését biztosító szabályokat. Azaz, közreműködjék abban, hogy a gyermekre vágyók annak alapján is választhassanak az intézmények között, mekkora esélyük lesz arra, hogy az adott helyen gyermekhez segítik őket. A képviselők arra is felkérték a kormányt, gondoskodjék a meddőségi protokoll, illetve a szakmai eljárási rend megalkotásáról a nem meddőségi centrumban dolgozó szülész-nőgyógyász és andrológus szakorvosok számára, valamint dolgozzon ki felvilágosító kampányterveket a lakosságnak. Ennek első részét már megismerhettük: a 06-30/444-444-es normál díjas számra egy héten át olyan sms-eket várt a kormány, amelyek összesítéséből kiderült, a családok bizony megválasztanák harmadik gyermekük nemét, ha megtehetnék. A válaszadásra lehetséges időn belül 2383 voks érkezett, 81 százalék igennel, 19 százalék nemmel felelt.Ezzel szemben a Szonda Ipsos közvéleménykutató cég reprezentatív felmérése azt mutatta, hogy a magyarok 71 százaléka ezt az eljárást nem támogatná. Annak ellenére, hogy Czeizel Endre orvosgenetikus a Weborvos című portálon kifejtette: az USA-ban már rég ismert az a génsebészeti módszer, amivel szét lehet választani az X és az Y kromoszómákat, így döntve a születendő gyermek neméről. Czeizel egyébként a 90-es években négyezer egyetemistát kérdezett: 20 százalék nemmel, 40 egyértelmű igennel felelt a gyermek nemének megválaszthatóságára vonatkozó kérdésre.