Jermendy György belgyógyász, diabetológus professzorral nemcsak a diabetológiában tapasztalt technológiai robbanásról, a hazai támogatási rendszer kihívásairól, hanem az elhízás elleni új készítmények társadalmi hatásairól is beszélgettünk.

Míg világszerte a CKM-szindróma koncepciója adott új lendületet a diabetológiának, idehaza a háziorvosi kompetenciarendelet hozott áttörést – hangzott el többek között a XXVII. Budapest Diabetes Szimpóziumon, a Magyar Diabetes Társaság (MDT) évnyitó tudományos ülésén.

Új, átfogó, országos adatkutatás eredményeit mutatták be egy keddi sajtótájékoztatón, amelynek fókuszában a keringési, vese- és anyagcsere-betegségek (Cardiovascular-Kidney-Metabolic, CKM-szindróma) összefüggései álltak.

A hazai egészségügy legnagyobb kihívásairól ír könyvében Ficzere Andrea, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. Az Economx beszélgetett vele.

A díjazottak között valós idejű, digitális szülőszobai eseménynapló, természetalapú pszichiátriai rehabilitációs tér és multimédiás, traumatudatos felnőttképzési rendszer is szerepel.

A cukorbetegség korunk egyik leggyorsabban terjedő népbetegsége. Magyarországon több mint 1 200 000 cukorbeteg él, és legalább 20%-nak van valamilyen szemészeti szövődménye.

A szakértők és döntéshozók egyetértettek abban, hogy elengedhetetlen a modern terápiák szélesebb körű elérhetősége és a betegek edukációja.

Hazánkban mintegy 1,2 millió cukorbeteg él, és még megbecsülni is nehéz, milyen gyakoriságú a 2-es típusú diabéteszt megelőző inzulinrezisztencia.

Kivonul a magyar piacról a Mediq Direkt Kft., amely eddig a súlyos lábszárfekélyesek és a sztómával élők többsége számára biztosította a kötszereket, írja a Népszava.

A címben szereplő kérdés nem új keletű, M. Fisher már a Brit Diabétesztársaság kongresszusán, 1996-ban Dublinban tartott „state of the art” előadásában provokatívan azt javasolta, hogy a cukorbetegséget úgy kellene definiálni, mint „korai szív- és érrendszeri halállal járó állapot, amely krónikus hiperglikémiával jár, és akár vaksággal és veseelégtelenséggel is járhat”. Azóta is sokan idézik, kifejezve, hogy a cukorbetegek jelentős hányada szenved kardiovaszkuláris betegségben, a szív-ér rendszeri betegség a halálozás leggyakoribb oka cukorbetegségben. A 2-es típusú diabétesz jelentős kockázati tényező a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásában. Azonban nem lehet egyenlőségjelet tenni a kardiovaszkuláris betegség és a diabétesz közé. A 2-es típusú diabétesz mint összetett anyagcserezavar sokkal kiterjedtebben érinti a szervezetet, szinte minden szervét, szövetét. Számos kórfolyamatot elindítva, vagy felgyorsítva vezethet szövődményekhez, melyek között a szív-ér rendszert érintőek a gyakoriságuk és magas halálozási kockázatuk miatt bírnak kiemelkedő jelentőséggel. A kardiovaszkuláris betegségek a szív és az erek rendellenességeit foglalják magukban, kialakulásukban fontos szerepük van az anyagcsere-betegségeknek. A svéd diabéteszregiszter adatai alapján az utóbbi évtizedekben csökkent a 2-es típusú cukorbetegek szív-ér rendszeri szövődmények miatti halálozása, azonban még így is jelentősen magasabb az átlagpopuláció halálozási adataihoz viszonyítva. A csökkenésben jelentős szerepe van az újabb antidiabetikumoknak és kezelési elveknek.