A Parkinson-kórban szenvedő betegek kb. 14-40%-ában észlelhetőek az impulzus kontroll zavar (ICD) tünetei. Ezen tünetek szűrése, felismerése a gondozó neurológus számára kiemelt jelentőségű, hiszen az érintett egyén mind saját magára, mind a környezetére veszélyt jelenthet. Az ICD kialakulásának legfontosabb rizikófaktorai a férfi nem, a korai betegségkezdet, a fiatal életkor, valamint a dopamin agonista gyógyszerek szedése. Az ICD kezelése kapcsán elsődleges a dopamin agonista gyógyszer fokozatos dóziscsökkentése, lehetőség szerint elhagyása.

A depresszió (gyakoriság vonatkozásában egyszeri vagy visszatérő depressziós epizód, súlyosság tekintetében minor vagy major depresszió) változó súlyosságú pszichológiai, szomatikus és vegetatív tünetekkel járó, az életminőséget negatívan befolyásoló, hónapokig tartó, gyakran krónikus vagy visszatérő betegség, amelynek az egyénre, a családra és a társadalomra nézve is súlyos szenvedést okozó kihatásai vannak. Hasonlóképpen definiálhatjuk a szorongásos betegségeket is (generalizált szorongás, agorafóbia, pánikbetegség, szociális szorongás zavar, egészségszorongás, poszttraumás stressz zavar, és ide sorolhatjuk az egyébként külön csoportba tartozó kényszerbetegséget is).

A reumatológiai betegségek legfőbb tünete a mozgásszervi fájdalom, ennek megfelelően a reumatológiai gyógyszeres terápia egyik legfontosabb törekvése a fájdalom és gyulladás csillapítása, optimális esetben megszüntetése.

A Providence (Rhode Island) székhelyű Brown University kutatócsoportja a Scientific Reports folyóiratban egy olyan új eljárást ismertettek, amellyel nagy pontossággal mutathatók ki antidepresszánsok már igen kis mennyiségű emberi vérből.

Valamennyi hagyományos antidepresszáns biztonságosnak és jól toleráltnak minősül a Parkinson-kóros betegek depressziójának kezelésében. A terápiák eredményességében a poolozott analízisek mérsékelt hasznot sejtetnek.

A hazai modern ajánlásoknak köszönhetően a pánikbetegség magyarországi diagnosztikája, terápiája és követése a nemzetközi protokollokkal kiválóan összecseng.

A korszerű kezelés lényege a korszerű szemlélet jegyében felállított diagnózis, a korszerű antidepresszívum választása, majd beállítása és a gyógyulási folyamat végigkövetése a teljes funkcionális gyógyulásig, illetve a gyógyult állapot stabilizálódásáig. Ehhez a korszerű antidepresszívum-paletta mellett folyamatos terápiás figyelemre, szakmai tudatosságra van szükség.

Noha a gyógyszeriparban jelenleg megtorpanás tapasztalható a demenciaellenes szerek kutatása terén, számos úton próbálkoznak új gyógyszerek kifejlesztésével.

Általánosságban a posztmenopauzális depresszió megelőzésében és kezelésében az első lépés a hormonpótló terápia lehet, ugyanakkor az antidepresszáns mellé alkalmazott, minimális mellékhatással jellemezhető omega-3-nak is lehet létjogosultsága.

A hosszabb perzisztencia jobb remissziós rátával társul. Legalább 4-9 hónapig javasolt ugyanazon antidepresszáns alkalmazása a relapszus megelőzésére. A betegek a terápiás válasz elmaradása esetén profitálhatnak az antidepresszáns-váltásból.