Svájci kutatók az Európai Bizottság finanszírozásában megvizsgálták két, az alsó húgyúti infekciók kezelésében régóta és gyakran használt antibiotikum hatékonyságát és biztonságosságát; az egyikőjük a modern antibiotikumokkal is felvette a versenyt. Az eredményeket a JAMA közölte.
Nyilvánvaló bizonyítékok támasztják alá, hogy a vizelet nem steril, ez a tudás mégsem integrálódott a klinikai praxisba. Főleg az idősek esetében gyakori a felesleges és kártékony antibiotikus kezelés.
A húgyúti infekciótól a meningitiszig
Egy 49 éves nőbeteget háziorvosa rendszeresen kiújuló húgyúti infekciók miatt utalta kórházba. A vizeletben a gyorsteszt korábban többször is fehérvérsejtek jelenlétére utalt, de kórokozót nem sikerült kitenyészteni. Az ultrahang és az intravénás urográfia nem mutatott ki húgyúti rendellenességet. A hólyagtükrözés lelete gyulladásra utalt, a hólyagbiopsziás minták alapján interstitialis cisztitiszt diagnosztizáltak.
Néhány hónappal később a betegnél intermittáló katéterezést indokló inkontinencia alakult ki. Kevéssel ez után fejfájás, láz és tudatzavar miatt kórházba került. Az ekkor készült koponya-CT-felvételen hydrocephalus communicans látszott. A liquor elvezetésére ventrikuloperitoneális söntöt alakítottak ki. A zavaros cerebrospinális folyadék fehérvérsejtszáma és fehérjekoncentrációja emelkedett, glükózkoncentrációja alacsony volt. A mikrobiológiai festés és a tenyésztés eredménye ismét negatív lett. A CT-felvétel ekkor már az alig működő bal vese hidronefrózisát és a húgyhólyag falának megvastagodását ábrázolta. A retrográd pielográfia torz vesekelyheket, a vesemedencében gennyet mutatott ki. Ezek után merült fel a tbc-s agyhártyagyulladás gyanúja.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?