A hazai és a külföldi pénzvilág neves tagjai tartottak előadásokat a Figyelő TOP200 konferencián október 15-én, csütörtökön. A felszereltség és a környezet a legfontosabb, hogy idecsábítsuk és megtartsuk a legjobb munkaerőt – mondta Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.

Ha az egészségügy modernizációja kerül szóba, valószínűleg nem az informatika jut eszünkbe, hanem az elöregedett orvosiműszer- park vagy a lerobbant épületállomány. Pedig európai példák sora bizonyítja, hogy a minőségi előrelépéshez az informatikai fejlesztéseken keresztül (is) vezet az út. Gyorsaság, kényelem, takarékosság, biztonság – nagyjából ezeket várja el a szakma az egészségügyi intézmények közötti kommunikáció modernizálásától. Az alapfeltétel – természetesen – az egyes egészségügyi szolgáltatók belső infokommunikációs rendszereinek kialakítása, ez azonban csak egy közbenső cél, a minőségi ugrást az intézményközi kommunikáció új alapokra helyezése jelenti. A végső cél az egységes egészségügyi kommunikációs hálózat létrehozása, amelyben személyre szóló, a páciens egész életútját végigkísérő digitális archívumok tárolják az adatokat, és hitelesített betegdokumentumok (leletek, felvételek, vizsgálati eredmények) közlekednek az egyes intézmények, illetve az intézményen belüli részlegek között. Ehhez az infrastruktúrán kívül létre kell hozni a közös kommunikációs platformot, ki kell alakítani az adatbázisokat, az archiválás és a hitelesítés technikáját, az adatvédelem metódusait. Szükség van ezenkívül olyan regionális egészségügyi információs központokra (szaknyelven clearinghouse és datawarehouse szolgáltatókra), amelyek ellenőrzik és elszámolják az együttműködő intézmények közötti adatforgalmat. Felesleges vizsgálatok helyett Hogy mit nyújtana egy ilyen rendszer a betegeknek, azt az egészségügyi tárca által a középmagyarországi régióra készített modellszámítás is kellőképpen illusztrálja: eszerint a párhuzamosan (és így legalább egyszer fölöslegesen) elvégzett vizsgálatok száma 10, a szakrendelésre történő beutalások száma 5 százalékkal csökkenhetne a hatékony intézményközi kommunikációval. Talán ennél is fontosabb, hogy a helyben (tehát legkésőbb az első szakorvos–beteg találkozásnál) megszülető végleges diagnózisok száma akár 50 százalékkal is növekedhetne. A hasonló számítások részben a magyar sajátosságokat figyelembe vevő modelleken, részben (külföldi) gyakorlati példákon alapulnak. Utóbbi körbe tartozik az angliai National Spine, a svédországi Stockholm Kommun egészségügyi információs rendszere, a franciaországi Le Havre 8 kórházát összekapcsoló rendszere, a spanyol Son Llatzer regionális klinikai adatbázis, illetve a német elektronikus betegkártyaprogram. A hasonló projektek iránt az üzleti érdeklődés igen élénk, tekintve, hogy az európai egészségügyi informatikai piac éves forgalma mintegy 15 milliárd euró. Óriásberuházás Akad már épülőfélben lévő magyar megoldás is: a három legelőnytelenebb helyzetű magyarországi régióban a Humán Erőforrás Operatív Program (HEFOP) 4.4-es intézkedése keretében támogatott óriásberuházás. A mintegy 800 millió forintért megvalósuló programban regionális, intézményközi információs mintarendszereket hoznak létre, amelyek a betegekre vonatkozó egészségügyi információk gyors, pontos elérését teszik lehetővé a csatlakozó ellátó intézmények számára. A megfogalmazott cél Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél- Dunántúl régiók egészségügyi ellátásának minőségi javítása, amelyet a pályázaton nyertes, a British Telecomból alakult BT valósíthat meg. A rendszer a tervek szerint idén már működik. Az érintett térségek egészségügyi intézményeinek fenntartói pályázati úton juthatnak hozzá a támogatási keretekhez, amelyekből információelosztó mintarendszereket, E-egészségügyi szolgáltatásokat (elektronikus előjegyzés, elektronikus leletküldés, elektronikus recept), adminisztrációs rendszereket finanszírozhatnak. A célok megvalósítására a három régió „kombinált” – a fekvő- és járóbeteg-ellátó intézményeket, illetve háziorvosokat is magukban foglaló – konzorciumai pályázhattak. A program teljes támogatási összege több mint 4 milliárd forint (ennek háromnegyedét az EU, egynegyedét a magyar költségvetés állja). A pénz harmada, mintegy 1350 millió forint jut minden egyes régióra. (A konzorciumok 2007 elején állnak fel.) Az NFT 1. keretében megvalósuló projektet a második Nemzeti Fejlesztési Terv várhatóan országossá növeli, ráadásul közben már zajlik egy párhuzamos program az intézményközi kommunikációt megalapozó intézményen belüli fejlesztések támogatására, szintén a HEFOP kiírásában. Ennek révén kap a Szabolcs megyei Jósa András Kórház közel 300 millió forint értékű, Magyarországon egyelőre egyedülálló kommunikációs rendszert. A hálózati infrastruktúrát a Synergon építi ki a Cisco egészségügyi hálózati keretrendszerének és internet alapú telefonjainak felhasználásával. A hálózat a későbbiekben a hagyományos hang- és adatkommunikáció mellett azt is lehetővé teszi, hogy a műtéteket webkamerák segítségével rögzítsék és központi szerveren tárolják, így a felvételek akár más intézmények számára is hozzáférhetőek lesznek oktatási, vagy (például műhibapereknél) bizonyítási, minőségbiztosítási célból. Képalkotó hibridek Az egészségügyi képalkotó diagnosztikában a fejlődés útja jelenleg a hibrid technológiák felé vezet; a PET- és SPECT CT-k alkalmazása bővül a leggyorsabban. A kombinált kamerák kevesebb vizsgálattal is pontosabb eredményt nyújtanak, mint a hagyományos készülékeken külön-külön elkészített felvételek, ráadásul bizonyos diagnosztikai eljárásokhoz kizárólag az előbbiek használhatók. Szakértők szerint a jövő az eddiginél pontosabb eszközöké, illetve egy új, molecular imaging nevű megoldásé. A PET jelenleg néhány milliméteres, a CT néhány tizedmilliméteres felbontású képet tud készíteni a vizsgált területről. A gyógyításban, ahol a pontosság döntő jelentőségű, nyilván a precizitásé az előny, ám ez nem jelenti azt, hogy a CT kiszorítja a PET-et. A valóság ennél bonyolultabb: a valódi (térbeli) pontosságot és a legnagyobb használati értéket a két eljárás előnyeit kombináló PETCT- vel lehet elérni.  A CT-kamera a kóros elváltozások anatómiai képét rögzíti, a PET-tel az adott terület funkcionális (mindenekelőtt anyagcsere-) vizsgálatát lehet elvégezni. A PETCT a kórosan funkcionáló terület pontos behatárolására alkalmas. Mindez természetesen két külön készülékkel, kétféle időpontban készült felvételek szoftveres „egymásra vetítésével” is megoldható, ám ilyenkor nem lehet garantálni, hogy a páciens mindkét esetben ugyanolyan testhelyzetet foglal el a kamerához képest, vagyis nincs elmozdulás a két felvétel között. A PET-CT annyival tud többet, hogy egy időben készíti el a két képet, és egy felvételben ábrázolja a kétféle eljárással szerzett információkat, tökéletes illesztéssel. Az elsősorban a daganatos (de újabban ér- sőt idegrendszeri) betegségek diagnosztikájában alkalmazott technika gyorsan terjed – jelenleg az összes nagy gyártó (Siemens, GE, Philips, Toshiba stb.) kínálatában szerepel PET-CT, s az eladások a teljes képalkotó diagnosztikán belül ebben a szegmensben nőnek a leggyorsabban. Egy magyar kutatási konzorcium támogatást nyert a közelmúltban a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivataltól „magyar” PET-CT kifejlesztésére (az idézőjelet az indokolja, hogy a készülék nagyrészt külföldről beszerzett alkatrészeket tartalmaz majd, a magyar hozzáadott érték a dizájn mellett elsősorban a gépet működtető szoftverekben testesül meg). A modul rendszerű PET-CT-ből kétféle készül (az első kisállatgyógyászati, a második humán célokra), a sorozatgyártásra alkalmas változat várhatóan 2009-ben születik meg, s a fejlesztők szerint az ára mellett elsősorban „testre szabhatóságában” különbözik majd a külföldi vetélytársaktól. A hibrid készülékeknek nem a PET-CT az egyetlen megjelenési formája: régóta létezik SPECT-PET (a speciális SPECT-kamerákat PET-izotóppal és -üzemmódban is lehet működtetni) és újabban sokat hallani a SPECT-CT-ről is. Utóbbit elsősorban szívés érrendszeri megbetegedések diagnosztikájára ajánlják a szakértők. Az előnyök hasonlóak mint a PET-CT-nél: a készülék alkalmas a keringési rendszerben észlelt funkcionális zavarok anatómiailag pontos lokalizálására. A jövő a biztató eredmények ellenére sem a hibrid képalkotó technológiáké. A fejlődés most kétségkívül ebbe az irányba mutat, ám a szakértők szerint csak átmenetileg. Középtávon egyrészt számítani kell arra, hogy az egyes képalkotó módszerek képesek lesznek egymás helyettesítésére, például már ma is létezik olyan MReljárás, ami képes a PET kiváltására. Másrészt a készülékszám növekedésével előtérbe kerül a többlépcsős diagnosztika, amelyben – ha nem egyértelmű, hogy az adott panasz milyen vizsgálati módszert indokol – az olcsóbb eljárásoktól haladnak majd a költségesebb, de nagyobb pontosságú megoldások felé. Ráadásul arra is van esély, hogy a ma még egymás mellett élő technológiák versenyéből a „nevető ötödik” kerül ki győztesen: a molecular imagingnek nevezett, molekuláris szintű képalkotó módszer lényegesen pontosabb az eddigieknél, és a mostani diagnosztikai eljárások jelentős részét 5–15 éven belül leválthatja.

A 21. század egyik nagy ígérete, a távgyógyászat egyelőre még késik, egy területen azonban már valóság: a beteg-távfelügyelet egyre reálisabb alternatíva azoknak, akik hosszú távon orvosi figyelemre szorulnak. Az USA-ban a betegek ilyen követése már napi gyakorlat, Magyarország viszont még az útkeresésnél tart – egyelőre inkább a biztonságtechnikai cégek élnek a távfelügyelet lehetőségével.Akinek van otthoni gondozásra szoruló, krónikus beteg hozzátartozója, nyilván szívesen látna mellette folyamatosan egészségügyi személyzetet – ám ezt csak kevesen engedhetik meg maguknak. Nagyon sok betegségnél azonban fölösleges is, hogy – akár otthon, akár egy egészségügyi intézményhez tartozó „beteghotelben” vagy magában a kórházban – állandóan orvos üljön a páciens ágyánál: elegendő lenne, hogy néhány egyszerű műszer nyomon kövesse a legfontosabb életfunkciók változását, és probléma esetén haladéktalanul tájékoztassa, ha kell, riadóztassa az orvost és/vagy a családtagokat. A beteg-távfelügyeleti rendszerek ezen az egyszerű gondolaton alapulnak, gyakorlati megvalósulásukhoz azonban infrastrukturális háttérre (elsősorban széles sávú internetkapcsolatra) is szükség volt.Folyamatos adatcsere Informatikai szempontból a beteg-távfelügyeleti rendszerek speciális, többfunkciós kommunikációs megoldásoknak tekinthetők, amelyeknek nagy biztonságú, kétirányú adatáramlást kell biztosítaniuk. Mivel többféle rendeltetésű és üzemmódú készülék működését kell összehangolni, szükséges egy egységes kommunikációs platform, amely összhangba szervezi a perifériákat és az adattovábbítás csatornáit. A feladat összetettségére jellemző az egyik legelterjedtebbnek számító, Philips-fejlesztésű platform, a Motiva szolgáltatáskínálata. A holland rendszer alapvetően krónikus betegek életfunkcióinak és egészségi állapotának otthoni ellenőrzésére szolgál. A folyamatos adatcserén kívül „virtuális rendelésekre”, betegtájékoztatásra és konzultációra is lehetőséget ad, miközben személyre szabott és aktualizált egészségügyi információkat nyújt a betegnek, segít a gyógyszerezés ütemezésében, de akár ápolást, rehabilitációt segítő videoanyagokat is eljuttat a pácienshez. Mindehhez az internet kínál alapvető infrastruktúrát, ezért kezdetben a betegoldali terminálnak is automatikusan a számítógépet tekintették. A legfontosabb célcsoportnak számító időseknél azonban a számítógép használata korántsem általános; sokkal kézenfekvőbb lenne, ha távkapcsoló segítségével, tévén keresztül férnének hozzá a rendszerhez. A Motiva rendszerét a legnagyobb egészségügyi monitoring piacnak számító USA-ban tesztelték, a szív- és érrendszeri ellátást biztosító orvosi szervezet, a Cardiovascular Associates of the Delaware Valley (CADV) együttműködésével. A kísérleti időszakban elsősorban azt vizsgálták, hogy a betegek mennyire készek alkalmazni a televízió alapú, speciális vezeték nélküli, billentyűzettel kombinált egészségügyi operációs rendszert. Az első tapasztalatok kedvezőek. A tesztben egy New Yersey-i ápolási központból felügyelt 60 szívinfarktust szenvedett beteg vett részt. Otthonaikba a személyre szabott egészségügyi kommunikációs rendszer egy-egy prototípusát telepítették, ami a gyakorlatban egy beltéri egységet és egy billentyűzetet, valamint egy, többek között a vérnyomás és a testtömeg mérésére alkalmas „vizsgálóállomást” jelent. Az ápolószemélyzet nagy biztonságú, széles sávú adatkapcsolat és modem segítségével, vezeték nélküli telefonokon tartotta a kapcsolatot a betegekkel. A teszt alatt – folyamatos monitorozás mellett – a nem sürgősségi ellátási teendőket bízták a Motivára, például a gyógyszerszedési emlékeztetőket, a betegek napirendjének tervezését. A betegnek is használnia kell A Philips felmérései szerint az Egyesült Államokban az egészségügyi ellátásra költött összeg háromnegyedét olyan betegekre fordítják, akik krónikus megbetegedésben szenvednek. A legnagyobb betegcsoport, a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők kezelése önmagában évi 225 milliárd dollár kiadást jelent, amelynek a töredéke is hatalmas üzleti lehetőség a távfelügyeleti rendszerek gyártóinak. A pangásos szívelégtelenség jelenti a 65 év feletti korosztálynál a leggyakoribb otthonápolásra késztető okot – ebbe a körbe mintegy 5 millió beteg tartozik az USA-ban. Az életfunkció-mérő eszközök ma már szinte kizárólag digitális adatokat produkálnak, és közvetlenül vagy egy periférián keresztül csatlakoztathatók a számítógéphez, illetve esetenként (például a tévés megoldásoknál) közvetlenül az internethez, netán a tévé és az internet közé bekötött beltéri egységhez. Az egyik döntő feltétel, hogy a páciens használni tudja a rendszert (ebben segítenek a leegyszerűsített kezelésű, tévéalapú megoldások), a másik, hogy a vonal túlsó végén mindig legyen képzett szakember: ne egy számítógép „jóindulatán” múljon, hogy egy vészjelzés célba ér-e. Egy-egy beteg „bekötésének” költsége a rendszertől és az integrált funkcióktól függően 400 ezer és egymillió forint közötti összegnek felel meg, de az e körben jellemzően hosszú ápolási időszaknak, az el nem foglalt kórházi ágyaknak köszönhetően a beruházás kimutathatóan megtérül. Itthon inkább jelzőrendszer A távfelügyeleti alkalmazások különleges altípusát jelentik az általában agyi problémákkal küzdőknél használt GPS alapú nyomkövetők, amelyekkel az öngondoskodásra képtelen betegek „elvándorlását” igyekeznek megelőzni. A leggyakoribb indikáció az Alzheimer- kór, a legnagyobb piac pedig Japán, ahol már több mint 250 ezer ilyen készüléket forgalmaznak. Magyarországon a Telki Magánkórház rendelkezik a legfejlettebb beteg-távfelügyeleti infrastruktúrával. Az országban sokfelé (pl. Szombathelyen és Dorogon) elérhető rendszereket jobbára az egészségügyi szférán kívüli szereplők, jellemzően a távfelügyeletben hagyományosan otthon lévő biztonságtechnikai cégek üzemeltetik, egészségügyi szolgáltatók közreműködésével. Ezek a megoldások – például a Help Box és a BodyGuard (ilyen szolgáltatás működik pl. a főváros tíz kerületében és a Budapesthez közeli településeken) – azonban inkább a jelzőrendszeres házi segítséghívás kategóriájába tartoznak, kevésbé komplexek, mint a klasszikus betegmonitoring.Kulcsra kész megoldás Az internet „infrastruktúrájának” (mindenekelőtt a routereknek, hálózati kapcsolóknak, vezetékrendszereknek) a fejlesztőjeként és gyártójaként naggyá lett, egy időben a világ legértékesebb vállalata címet is birtokló amerikai Cisco az egészségügyi monitoringban is meglátta a nagy üzletet. (A cég San Diegó-i és San José-i központjában rendezett, több kórházi rendszert bemutató kiállításáról ld. a Medical Tribune 2006. március 16-i számát.) A cég álláspontja szerint nem a szükséges műszaki eszközök biztosításában van az igazi fantázia (hiszen a két végpontot, azaz a beteget figyelő orvosi műszereket és az orvost segítő döntéstámogató alkalmazásokat leszámítva kommersz informatikai kellékekről van szó), hanem abban, hogy integrált, kulcsra kész távfelügyeleti megoldásokat nyújtsanak. A vállalat a Philipsszel és az Emerginnel karöltve kifejlesztette és idén a Healthcare Information Management System Society (HIMSS) éves gyűlésén be is mutatta a Medical- Grade rendszert, amely egy nagykórházi telemedicina-részleg teljes „ügyfélkörét” képes kiszolgálni. Az alapvetően EKG-adatok észlelését és továbbítását végző (de a beteg felőli végponton más perifériákkal is bővíthető) rendszer a kardiogramok mellett szöveges üzeneteket is továbbít a beteg állapotáról a felügyeleti központba. A rendszerben a Cisco Internet Protocol alapú telefonját az Emergin gateway (átjáró) köti össze a Philips IntelliValue betegmonitorozó eszközeivel. A klinikai személyzethez mobilkommunikációs eszközökön jut el a riasztás. A megoldást egy 361 ágyas amerikai kórház 38 ágyas kardio-telemetriai részlegén tesztelték. A klinikai dolgozók vezeték nélküli, személyhívóként is használható IP-telefonjukra kapták a rendszer segélyhívó jeleit. David Cooke, a kísérletnek helyt adó DuPage Egészségügyi Központ minőségbiztosítási igazgatója szerint a vizsgálat igazolta, hogy a megoldás számottevően növeli a gyógyító személyzet mozgósításának hatékonyságát, és akkora időtöbbletet biztosít, hogy az gyakran életmentőnek bizonyul.