Egy korábban gyógyszerezhetetlennek tartott fehérjecsalád, a kromatint szabályozó hisztonok lehetnek egy új leukémia elleni terápia alapjai, írja az OTSZ Online.
Személyre szabott terápiák, mesterséges intelligencia – ezek formálják ma az onkológia jövőjét világszerte. Az onkológia az egyik legdinamikusabban fejlődő orvosi terület, ahol a molekuláris diagnosztika, az immunterápiák és a való életből származó adatok egyre nagyobb szerepet kapnak. Prof. Dr. Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója és Javier Aracil Corma, az AbbVie adriai és magyarországi ügyvezetője egy közelmúltban kötött stratégiai együttműködési megállapodás kapcsán arról beszélnek interjúnkban, hogy milyen szerepet tölthet be Magyarország a globális kutatási hálózatban, mit nyernek ebből közvetlenül a betegek, hogyan járul hozzá a klinikai kutatás az ellátás színvonalának emeléséhez, és miért stratégiai jelentőségű az intézményi-ipari együttműködés.
A protézisműtétek többségét olyan sebészek végzik el, akik nem szereznek kiemelkedő gyakorlatot az eljárásban, a robottechnológia azonban segíthet az operációk minőségének homogenizálásában.
Az új eszköz harmincszor pontosabban képes a célterületet stimulálni, mint a korábbi DBS módszerek, így fontos szerepe lehet például a Parkinson-kór terápiájában.
Szeptikus szövődmény nem volt, és a panaszos betegek aránya is mindössze két ezrelék az ortopédiai műtétekre specializálódott Emineo magánkórházban, ahol már robotvezérlést is alkalmaznak a térdprotézisek beültetése során.
Valamennyi degeneratív kórkép esetén elsődleges lenne a megelőzés, amiben le vagyunk maradva – nyilatkozta lapunknak dr. Szűcs Gabriella tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Reumatológusok Egyesületének főtitkára.