Medical Online >> Rovatok >> Egészségügy – politika és üzlet
2026-09-29
Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja 2026. szeptember 28-án megjelent, „A radiológiai képesség ki- és visszaszervezése” című írásában lényegében harmincöt év magyar képalkotó-diagnosztikai történetét egy nagy ívű folyamatként írja le. A történet kiindulópontja a rendszerváltás utáni tőkehiány, ami miatt a CT-, MR- és más képalkotó technológiák gyors fejlődését az állami egészségügy beruházási lehetőségei nem tudták követni. Ebbe a résbe lépett be a magántőke. Fendler az első jelentős szereplőként a mai Affidea elődjét, a Nemzetközi Egészségügyi Központot, a NEK-et említi, amely 1991-ben nyitotta első képalkotó központját a budapesti MÁV Kórházban. A társaság mögött, Fendler leírása szerint, izraeli befektetők álltak. [1]
Aláírásgyűjtést kezdeményezett Keczéry Attila zuglói háziorvos. Kedden délutánig 1521 kollégája írta alá azt a beadványt, amelyet a Belügyminisztériumnak juttatnak majd el augusztus 11-én. Mindeközben a háziorvosok érdekképviseletét biztosító HAOSZ-ban is kenyértörés történt.
Hamarabb kiderült volna, hogy olyan fogászatok nyertek több száz milliós támogatást, amelyek valójában nem nyújtanak betegellátást, ha a fogorvosok esetében is bevezették volna az online pénztárgép használatát, írja az MNO.
Súlyának folyamatos növekedése miatt egyre több kutatás veszi célba a magán egészségügyi ellátás nehezen átlátható, részben a homályzónába vesző piacát. A kutatóknak azonban nincs könnyű dolguk. Interjú Rékassy Balázs egészségpolitikai szakértővel.